Önellenőrzés

Kérdés: Hogyan tehet eleget kötelezettségeinek az a kft., amely több éven keresztül elmulasztotta bevallani és megfizetni a megbízás alapján és a vállalkozás jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalói közterheit?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozásnak mielőbb önellenőrzéssel kell bepótolnia ahiányosságot az alábbi irányelv szerint, melyet kivonatosan közlünk:"7004/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelvaz adóbevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésérőlAz adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú vállalkozó táppénze

Kérdés: Egy tíz éve egyéni vállalkozóként működő biztosított 2005. április 11-én egy kft.-nél napi 4 órás munkaviszonyt létesített. Mint egyéni vállalkozó, járulékot a minimálbér alapulvételével fizet. A kft. az egészségbiztosítási járulékot a havi munkabére (jövedelme) után vonja le. A dolgozó 2005. május 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Hogyan kell a biztosított táppénzjogosultságát elbírálni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak egyidejűleg fennálló két biztosításijogviszonya van. Mindkét jogviszonyában kötelezett 4 százalékosegészségbiztosítási járulék fizetésére. Ha mindkét jogviszonyábankeresőképtelen (a vállalkozásában is), mindkét jogviszonyában jogosulttáppénzre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató képviselete

Kérdés: Kinek kell elkészítenie a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató munkavállalójának nyilvántartásait, és ki tesz eleget a bevallási, befizetési kötelezettségnek, illetve ki képviselheti a munkáltatót az adóhatóság előtt?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Köztársaság területén biztosításikötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévőmunkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogokés kötelezettségek tekintetében a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Betegszabadság elszámolása munkaszüneti nap áthelyezése esetén

Kérdés: Hogyan kell a munkaszüneti nap áthelyezése miatt helyesen elszámolni a betegszabadságot, a fizetett ünnepet és a pihenőnapot? Egy heti 5 munkanapban, 40 órában foglalkoztatott alkalmazott 2005. március 2-ától megbetegedett. A táppénzes állomány folyamatosan, március 2-ától március 15-éig tartott, március 16-ra volt munkaképes. A bérszámfejtő március 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15-ére, összesen 9 napra számolt el betegszabadságot. A 25/2004. FMM rendelet a 2005. évi munkaszüneti napok körüli munkarendben március 14-ét, hétfőt pihenőnapnak, március 19-ét, szombatot munkanapnak nyilvánította. Tekintettel arra, hogy március 14-ére nem számfejtettek részére betegszabadságot, március 19-ére, szombatra az évi rendes szabadságából kiírtak egy napot.
Részlet a válaszából: […] ...minősül.A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint azáltalánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókmunkarendje az idézett rendelkezésben foglaltaktól eltérően is meghatározható.A rendeletben foglalt rendelkezések nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában lehet alkalmazni egy rehabilitációs foglalkoztató cégnél azt a dolgozót, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeres szociális járadék;– bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka.Amennyiben az alkalmazott megváltozott munkaképességűmunkavállaló átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékbanrészesül, a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó a rokkantságinyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet.Mindez azt jelenti, hogy megszűnik a munkavállaló járulékravaló jogosultsága, ha rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta nemlényegesen kevesebb annál, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Nyugdíjas munkavállaló hétvégén történő alkalmazása

Kérdés: Egy társaság az őrzés-védelmi feladatok ellátását minden szombaton és vasárnap egy nyugdíjas alkalmazásával kívánja megoldani. A megjelölt napokon a munkaidő reggel 7 órától délután 18 óráig tartana. Milyen munkaügyi (pl. szabadnap) és bérezési vonzata van a rendszeresen visszatérő szombati és vasárnapi alkalmazásnak?
Részlet a válaszából: […] ...fentiekre figyelemmel a kérdéses esetben ha az érintettmunkáltató az őrző-védő feladatok ellátására a hét egyéb napjain isfoglalkoztat munkavállalókat, a vagyonvédelmi, vagyonbiztonsági feladatokatteljes munkaidőben ellátó munkavállalók munkarendje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Külföldi állampolgárságú magán-nyugdíjpénztári tag tagdíjának visszafizetése

Kérdés: Visszakaphatja-e valamilyen módon a befizetett tagdíjat egy osztrák-magyar kft. olasz állampolgárságú alkalmazottja, aki 2004 májusában – élve a jogszabályi változás adta lehetőséggel – magán-nyugdíjpénztári tagságot létesített, családi körülményei változása miatt viszont meg kell szüntetnie magyarországi jogviszonyát, és vissza kell térnie hazájába?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett munkavállaló vélhetően a Tbj-tv. 4. §o) pontja 3. alpontja által említett – 2004. május 1-jétől hatályos – lehetőséggelélt, miszerint aki első ízben a csatlakozás napján vagy azt követően létesítMagyarországon biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a GYES-ről visszatérő dolgozót, aki 1972-ben született, első gyermekét 1999-ben szülte, 1999. december 31-éig TGYÁS-t kapott, majd GYES-ben részesült, második gyermeke 2002-ben született, folyamatosan GYES-en volt, ami 2005. március hónapban megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolásamiatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére is.1999-re tehát az akkor 27 éves munkavállalót megillető 21nap alapszabadság arányos része jár a szülési szabadság időtartamára, illetveha a szülést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
356
357
358
403