Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Egy több éve egyéni vállalkozóként működő személy 2004. január 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesített, havi 800 000 forint munkabérért. Munkaviszonyát 2005. január 27-én azonnali felmondással megszüntette a cég, 2005. január 28-ától keresőképtelen beteg lett, és 90 napig – passzív jogon – táppénzben részesült. Felgyógyulását követően főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizette a minimálbér után a járulékokat, majd 2005 októberében ismét megbetegedett. Milyen jövedelem alapulvételével lesz jogosult táppénzre? Mi lesz a táppénz alapja abban az esetben, ha a vállalkozó 2005-ben ismét munkaviszonyt létesít, és még ebben az évben újra keresőképtelen beteg lesz?
Részlet a válaszából: […] A naptári éven belül ismételten keresőképtelenné váltbiztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napiátlaga alapján kell megállapítani, abban az esetben, ha:– a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelenségeelső napját magában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.
Kapcsolódó címkék:    

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott munkavállaló járulékának visszaigénylése

Kérdés: Jogosult-e egy cég a 2005. április 1-jétől ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott pályakezdő diplomás fiatalember után fizetett tb-járulék 50 százalékának visszaigénylésére abban az esetben, ha az érintett október 16-án egyik napról a másikra kilépett és külföldre távozott? A dolgozó havi munkabére a minimálbérrel egyező összegű volt.
Részlet a válaszából: […] Igen. A 2005. évi LXXIII. tv. 10. § (3) bekezdése értelmébenaz érintett fiatalemberrel kapcsolatos járulékkedvezményekre a kilenc hónaposfoglalkoztatás megvalósulásáig, de legkésőbb 2006. július 1-jéig afoglalkoztatás megkezdésének időpontjában hatályos szabályokat –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Teljesítménybér

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a teljes munkaidős, teljesítménybérben dolgozó munkavállaló teljesítménye alapján a bére nem éri el a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 143. §-ában foglalt rendelkezések értelmében amunkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve akettő összekapcsolásával állapítható meg. A teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan előzetes -objektív mérésen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
Kapcsolódó címke:

Munkáltató által fizetett önkéntes egészségpénztári tagdíj

Kérdés: Egy kft. kizárólag az ügyvezetőre fizet önkéntes egészségpénztári tagdíjat havi 150 ezer forint összegben. Adóköteles-e ez az összeg annak ellenére, hogy a többi alkalmazott részére nem hozzáférhető?
Részlet a válaszából: […] ...hat hónapjamunkaviszonyban áll. A munkáltatói hozzájárulásnak minden pénztártagmunkavállalóra nézve azonos öszszegűnek vagy a munkabér azonos százalékánakkell lennie, melyet a munkáltatónak az alkalmazott által választott pénztártólfüggetlenül egységesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Taj-kártya-jogosultság

Kérdés: Jogosult-e taj-kártyára a munkavállalási engedély és munkavállalási vízum alapján Magyarországon munkát végző biztosított felesége és gyermeke?
Részlet a válaszából: […] ...aMagyarországon belföldinek minősülő munkáltatóval fennálló munkaviszonyakezdetétől biztosítottnak számít. A munkáltatótól kapott munkabér után abiztosított személy és a munkáltató járulékot fizet. A biztosított ennekalapján szerez jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
Kapcsolódó címkék:    

GYES folyósítása mellett dolgozó munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a GYES folyósítása mellett 4 órában dolgozó munkavállaló jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...utána az általános szabályoknak megfelelően kell ajárulékfizetést teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a járulékalapot képezőjövedelme (munkabére) után a foglalkoztatónak a 29 százalékostársadalombiztosítási járulékot, a munkavállalónak pedig a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

START kártyával foglalkoztatottak járulékai

Kérdés: Hogyan kell bevallani, és melyik bankszámlára kell utalni a START kártyával foglalkoztatott biztosítottak járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatása esetén a 2005. évi LXXIII. törvény 4/a § (1)bekezdésének b) pontja alapján a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabérután 15 százalékos fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót, melymagában foglalja a társadalombiztosítási járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj alapját képező jövedelem

Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
Részlet a válaszából: […] ...azt jelenti, hogy a munkavállalót (munkaviszonybanálló dolgozót) nem érheti kár amiatt, hogy a tőle levont nyugdíjjárulékot,illetve a munkabérét terhelő társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatónem fizeti meg.Természetesen más a helyzet, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

GYÁP összegének megállapítása

Kérdés: Milyen jövedelem figyelembevételével kell a GYÁP összegét megállapítani annak a több éve munkaviszonyban álló nőnek az esetében, aki a 2003. május 31-én született gyermekével 2005. május 31-ig gyermekgondozási díjban részesült, majd munkaviszonya közös megegyezéssel 2005. augusztus 15-én megszűnt, 2005. augusztus 16-tól másik munkáltatónál havi 135 000 forint munkabérrel ismét munkaviszonyban állt, és 2005. szeptember 1-jétől beteg gyermekének ápolása címén táppénzt igényel?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottnak sem a táppénzre való jogosultságát megelőzőnaptári évben, sem a jogosultságát megelőzően nincs 180 naptári napi jövedelme.Tekintettel azonban arra, hogy azért nincs a biztosítottnak 180 naptári napijövedelme, mert gyermekgondozási díjban részesült, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
141
142
143
162