1566 cikk rendezése:
1. cikk / 1566 Családi kedvezmény összegének változása
Kérdés: A régi vagy az új, magasabb összegű családi kedvezményt kell figyelembe venni a 2025. július 10-én utalandó június havi munkabér számfejtése során?
2. cikk / 1566 Szakképzési munkaszerződés
Kérdés: Hogyan érintheti a munkavállaló nyugdíjjogosultságát, ha a munkáltatójával szakképzési munkaszerződést létesített oly módon, hogy a heti 40 órás munkaviszonyát heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyra módosították, a szakképzési munkaszerződés alapján pedig heti 36 órát dolgozik?
3. cikk / 1566 Nyugdíjba vonuló munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Meg kell szüntetni a német állampolgárságú munkavállaló munkaviszonyát abban az esetben, ha hamarosan betölti a 65. életévét, és nyugdíjba kíván vonulni? A munkavállaló rendelkezik a magyar nyugellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati idővel. A cég az érintett munkavállalót nem akarja tovább foglalkoztatni, tehát ahogy betölti a nyugdíjkorhatárt, szeretnék megszüntetni a munkaviszonyát. Hogyan történhet a munkaviszony megszüntetése, tekintettel arra, hogy a munkavállaló szeretne tovább dolgozni? Felmondás esetén számolni kell felmondási idővel, illetve végkielégítéssel?
4. cikk / 1566 Munkabérletiltás keresőképtelenség esetén
Kérdés: Milyen sorrendben kell foganatosítani a levonásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki a május havi, kb. 300 ezer forint nettó összegű munkabérének felét munkabérelőlegként felvette, másnap érkezett a nevére két végrehajtói letiltás több mint 500 ezer forint összegben, majd a hónap végén keresőképtelen állományba került? Helyesen jár el a munkáltató, ha először kizárólag a munkáért járó bér, valamint a munkába járás címén fizetett költségtérítés összegének 50 százalékáig foganatosítják a két letiltást, majd a fennmaradó összegből, illetve a táppénzből levonják a 150 ezer forintos munkabérelőleget? Értesíteni kell a végrehajtót a letiltás akadályoztatásáról abban az esetben, ha a dolgozó hosszabb ideig lesz táppénzen?
5. cikk / 1566 GYED-ről visszatérő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy GYED-ben részesülő kismama, megszakítva a fizetés nélküli szabadságot, vissza szeretne menni a munkahelyére recepciós munkakörbe, de a helyére már felvettek egy másik dolgozót, a kismamát pedig a továbbiakban nem kívánják foglalkoztatni?
6. cikk / 1566 Letiltás alól mentes jövedelem
Kérdés: A munkáltatói munkabérletiltásban 2025. július 1. napjától életbe lépő változás, hogy letiltás alól mentes jogcímnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege. Mit kell érteni családi kedvezmény nettó összege alatt? Ez magában foglalja a Tbj-tv. szerinti járulékkedvezményt is? Miként különül el egymástól a levonásmentes munkabér és a letiltásmentes jövedelem?
7. cikk / 1566 Nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Változatlanul biztosítottnak minősül, azaz terheli a járulékfizetési kötelezettség azt a munkavállalót, aki jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, 2025. április 29-én betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de nem igényelte az öregségi nyugdíjat? Munkajogi értelemben tekinthető nyugdíjasnak a dolgozó, azaz könnyebben felmondhat számára a munkaadó, és nem illeti meg végkielégítés?
8. cikk / 1566 Résztáppénzes nap
Kérdés: Jogosult táppénzre a keresőképtelenség első napjára egy 6 havi munkaidőkeretben, 12 órás beosztással foglalkoztatott munkavállaló abban az esetben, ha éjszakai munkára volt beosztva 2025. március 10-e 18.00 órától 2025. március 11-e reggel 06.00 óráig, amit el is végzett, de március 11-én este 18.00 órakor már nem tudta felvenni a munkát betegség miatt? A munkavállaló az elvégzett 6 órára járó munkabérét megkapta.
9. cikk / 1566 Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett
Kérdés: Kell arányosítani az éves kereseti korlát keretösszegét abban az esetben, ha egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy év közben munkát vállal?
10. cikk / 1566 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
