Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni járulékok alapját képezik, már csak azt kell eldönteni, hogy a járadékos személye megfelel-e a Tbj-tv. 25. §-ába foglalt kivételnek. Nevezetesen, hogy saját jogú nyugdíjasnak minősül-e vagy sem, hiszen e paragrafus alapján a saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Milyen feltételek alapján fizet járulékot a kezdő egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot – függetlenül a kivétje összegétől – a minimálbér alapulvételével köteles megfizetni.E kedvezmény nem vonatkozik a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (ami azt is jelenti, hogy tényleges kivétje után kell 5 százalék baleseti járulékot fizetnie, illetve nem terheli tételes egészségügyi hozzájárulás).A munkaképesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Szlovák állampolgárságú beltag tb-jogviszonya

Kérdés: Ugyanúgy vonatkoznak-e a járulékfizetési szabályok a szlovák állampolgárságú magánszemélyre, aki Magyarországon bejegyzett betéti társaság személyesen közreműködő beltagja, mint a belföldi illetőségű magánszemélyre? A beltagnak egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja alapján a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a külföldinek minősülő tagjára nem terjed ki a biztosítás. Kivételt ez alól a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy jelent, akire a Tbj-tv. előírásait az egyezmény szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Munkarend meghatározása munkaidőkeret alkalmazása esetén

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben, előre kiadott munkarend alapján történő foglalkoztatás esetén: – Előírható-e egymást követő szombaton és vasárnap történő munkavégzés? – Ha a fenti napokon munkarend szerint nem dolgozik a munkavállaló, de berendelik rendkívüli munkavégzésre, akkor milyen pótlék jár, és egyáltalán berendelhető-e a munkavállaló egymást követő szombaton és vasárnap munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet."A munkarend beosztásakor azonban feltétlenül figyelemmel kell lennünk az Mt.124/A. § (4) bekezdésében foglaltakra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...származó osztalék utáni adót. A társadalombiztosítási szabályok az osztalékot alapesetben mentesítik a járulékfizetés alól, a kivételt az az eset jelenti, amikor a tag a vagyoni betétjének arányától, illetőleg a társasági szerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...illetve munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése]. Ez alól kivételt a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező ügyvezető jelent, de ebben az esetben erről nincsen szó. Marad tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...az eva hatálya alá tartozik, semmit sem befolyásol, amiből következik az is, hogy a társas vállalkozónak szintén nincs kötelező "kivétje", azaz csak a társaság és az ő megállapodásán múlik, hogy személyes közreműködésére tekintettel számolnak-e el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Egyéni vállalkozó határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Milyen egyénijárulék-levonási, illetve eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó alkalmazása esetén? A foglalkoztatásra fizikai munkára szóló, határozott idejű munkaszerződés alapján, 1-2 hetes időtartamra, heti 40 órás munkaidőben, napi bruttó 8000 forint javadalmazásért kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...36 órát eléri, annak napjait a minimumjárulék-alap megállapításánál nem kell figyelembe vennie, és esetlegesen erre az időszakra jutó kivétje után nem kell megfizetnie a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot [Tbj-tv. 29. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Átmeneti járadékban részesülő nő nyugdíjellátása

Kérdés: 1945-ben született, 34 év szolgálati idővel rendelkező nő átmeneti járadékban részesül. 2000 októberétől özvegy, egyedülálló. Özvegyi nyugdíjra nem jogosult, elhelyezkedni a kora miatt és munkahely hiányában nem tud. Van-e lehetőség valamilyen ellátás méltányosságból történő igénylésére?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv vezetője az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, vagy rokkant, illetőleg árva részére kivételes nyugellátást állapíthat meg, illetve ezen személyek, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
107
108
109
115