Találati lista:
2701. cikk / 3279 Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató közterhei
Kérdés: Változnak-e a közteher-fizetési kötelezettségek annak az egyetemi hallgatónak az esetében, aki egy betéti társaság kültagjaként személyes munkát végez a társaságban, melyért általában 30-40 ezer forint havi javadalmazásban részesül, de tanulmányait családi okokból szünetelteti?
2702. cikk / 3279 Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai
Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
2703. cikk / 3279 Borravaló utáni közterhek
Kérdés: Milyen nyilvántartásokat kell vezetnie annak a felszolgálónak, aki növelni kívánja a nyugdíj alapját, és ezért a borravaló után szeretné a 15 százalékot megfizetni? Mikor és hogyan kell a járulékokat befizetnie?
2704. cikk / 3279 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
2705. cikk / 3279 Nyugdíjas evás társas vállalkozó járuléka
Kérdés: Milyen alap után kell megfizetni a baleseti járulékot az eva hatálya alá tartozó betéti társaság személyesen közreműködő tagja esetében, aki 2005. november 1-jétől nyugdíjassá válik?
2706. cikk / 3279 Ügyvezetőnek juttatott öltöny közterhei
Kérdés: Munkaruhának számít-e egy biztonságtechnikai cég ügyvezetőjének juttatott öltöny abban az esetben, ha kizárólag azokon a napokon veszi fel, amikor üzleti tárgyalásra megy?
2707. cikk / 3279 Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás közterhei
Kérdés: Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat fizető biztosított nyugdíjszolgáltatást igényelt, amelyet egy összegben meg is kapott. Adóköteles-e ez a kifizetés, illetve terheli-e valamilyen közteher?
2708. cikk / 3279 Munkáltató által fizetett önkéntes egészségpénztári tagdíj
Kérdés: Egy kft. kizárólag az ügyvezetőre fizet önkéntes egészségpénztári tagdíjat havi 150 ezer forint összegben. Adóköteles-e ez az összeg annak ellenére, hogy a többi alkalmazott részére nem hozzáférhető?
2709. cikk / 3279 Holland állampolgárságú egyetemi hallgató megbízási díja
Kérdés: Kell-e adóazonosítót, illetve taj-kártyát igényelnie annak a holland állampolgárságú egyetemi hallgatónak, aki az "ERASMUS program" keretében tartózkodik Magyarországon, és egy kft. megbízási szerződés alapján kívánja foglalkoztatni? Milyen közterheket kell fizetni a megbízási díj után?
2710. cikk / 3279 Szakképző iskolai tanuló betegszabadsága
Kérdés: A tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulók részére kötelezően kiadandó évi 10 napot csak a gyakorlati foglalkozás napjaira, vagy az iskolában töltött napokra is kell számfejteni? A tanulói jogviszony megszűnésekor ki kell-e állítani a tb-igazolványt és a jövedelemigazolást? Abban az esetben, ha a volt tanuló 30 napon belül elhelyezkedik, a táppénzének az alapja a tanulói juttatás lesz?
