Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetést vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatóta nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utána 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségterheli. A nyugdíjas munkavállalót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Adószámmal rendelkező művész közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége van annak a 80 év feletti idős, adószámmal rendelkező festőművésznek, aki 800 000 forint értékben adott el képeket egy múzeumnak, amellyel semmilyen jogviszonyban nem áll? A számlán csak az eladási ár szerepel, de a vevő felhívta a művész figyelmét, hogy közteher-fizetési kötelezettsége is keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...levonnia az idős művésztől, és ennekmegfelelően a 800 000 forint után a közterheket az érintettnek kell lerónia.Ez egyrészt személyijövedelemadó-, másrészt ehofizetésikötelezettséget jelent.Személyi jövedelemadó szempontjából a 800 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?
Részlet a válaszából: […] ...megemlítjük, hogy ha a biztosítási kötelezettségmégsem áll fenn, akkor az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendőjövedelem után a 27 százalékos ehót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Végkielégítés járulékai

Kérdés: Milyen egyéni járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a végkielégítés után?
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítés járulékalapot képező jövedelem, ennekmegfelelően 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell utánamegfizetnie a munkáltatónak.A biztosítottat pedig egyéni járulékként 10 százalékosnyugdíjjárulék terheli. Nem alapja viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Ruházati költség

Kérdés: Fizethető-e köztisztviselő részére ruházati költség úgy, hogy a költséget teljes mértékben számlákkal igazolja a dolgozó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...következtében a magánszemélynek ingyenesen vagykedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adókötelesjövedelem. Így például önkormányzati rendeleten alapuló ruházati költségtérítésis lehet ilyen. Az egyes meghatározott, béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz naptári napi átlagának kiszámításánál az április hónapban végzett túlóráért elszámolt bér annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. május 2-án 13.00 órakor üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló munkaideje 5.45-től 14.00 óráig tartott, a baleset napjára megkapta a teljes munkaidőre járó munkabért. A dolgozó 2011. április havi törzsbére 170 240 forint + 2 napra fizetett szabadság 19 348 forint + munkaszüneti napra járó bér 9674 forint + túlóra 35 840 forint.
Részlet a válaszából: […] ...összegét valóban ajogosultsága kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban (2011. április)végzett munkájáért kifizetett jövedelem naptári napi átlaga alapján kellmegállapítani. Szeretnénk egyértelművé tenni, hogy a jogosultságának első napja2011. május 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

GYED alapja

Kérdés: Helyes-e ha a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2010. évi jövedelem alapján számították annak a munkavállalónak az esetében, akinek a folyamatos biztosítási ideje 2006. október 3-án kezdődött, táppénzben részesült 2010. június 22-től 2011. január 9-ig, 2011. január 10-én szült, és ezen időponttól 2011. június 26-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, tehát 172 napi jövedelme volt? Mi lesz a GYED alapja, ha az anya 2011. június 27-től igényli az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptárinapi átlagjövedelem megállapítása akkor lehetséges a táppénzre vonatkozórendelkezések szerint, ha van az igénylőnek az irányadó időszakban 180 naptárinapi jövedelme. Irányadó időszak: 2010. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Családi pótlék megszüntetése

Kérdés: Van-e valamilyen teendője annak a szülőnek, akinek a fia ebben az évben fejezte be a középiskolát, vagy a családi pótlék automatikusan megszüntetésre kerül?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel vagy a részéremegállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddigszüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Ebből aszempontból jövedelemnek az az Szja-tv.-ben adóköteles jövedelemkéntmeghatározott – belföldről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Iskolarendszerű képzés átvállalása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: – Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. – Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. – Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."
Részlet a válaszából: […] Az iskolarendszerű képzésekkel összefüggő adómentesség(adókötelezettség) jogcímei az évek során folyamatosan változtak, az átmenetiszabályok viszont biztosítják az eredeti szabályok szerinti adózást a képzésvégéig. Átmeneti szabály alkalmazására akkor kerül sor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Külföldi állampolgárok foglalkoztatása harmadik országban

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak a Magyarországon bejegyzett foglalkoztatóra abban az esetben, ha harmadik ország területén szeretnének amerikai és kínai állampolgárokat foglalkoztatni, hogy a saját országukban értékesítsék a termékeiket és a szolgáltatásaikat?
Részlet a válaszából: […] ...– aszerződésükben kikötött jogtól függetlenül – az illetőségük, illetve amunkavégzés helye szerinti országban válik személyijövedelemadó-kötelessé.Ennek következtében – tekintve, hogy a külföldi munkavállalóknak Magyarországonnem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
1
178
179
180
328