Magán-nyugdíjpénztári tagdíj visszaigénylése

Kérdés: 2002. évben a dolgozó megfizette főállásában a 2 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék tagdíjat a felső határig. Volt egy megbízásos jogviszonya is, ahol a járulékot szintén levonták, ez azonban már többletlevonás. A 2 százalék többletet érvényesítheti adóbevallásában. A 6 százalék nyugdíjjárulékot a főállású munkáltatójának kell visszafizetnie, vagy a pénztártól kérje vissza?
Részlet a válaszából: […] ...a többlet csak a foglalkoztatón keresztül számolható el, függetlenül a nyugdíjjárulék rész visszaigénylésének a mikéntjétől.Többes jogviszonyról lévén szó, az elszámolás azt a foglalkoztatót terheli a Tbj-tv. szerint, ahol a biztosított jogviszonya a naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas foglalkoztatott közterhei

Kérdés: Nyugdíj mellett munkát végző személyt milyen szerződéssel lehet foglalkoztatni, hogy a kifizetés tb-járulék-mentes legyen, és ne kelljen tételes eho-t sem fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek. g) pontja]Megbízási jogviszonyban [Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja], amelyből származó járulékalapot képező jövedelem a havi 15 ezer forintot vagy a napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Milyen jogcímen vehetik fel járandóságukat a nyugdíjas tagok egy két magánszemély által alapított kft.-ben, ahol a társaságot a tagok irányítják, és személyesen is közreműködnek a tevékenységben? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozást, illetve a nyugdíjas természetes személyeket?
Részlet a válaszából: […] ...üzlet vezetése – mint ügyvezetői tevékenység – munkaviszonyban (egyéb szabályok figyelembevételével), illetve megbízási jogviszonyban végezhető. A megbízási jogviszonyban kifizetett jövedelem összege dönti el, hogy társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:    

Kft.-tagok járulékfizetése

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
Részlet a válaszából: […] ...1998. június 16-i hatállyal kifejezett rendelkezést tartalmaz a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a társasággal fennálló e jogviszonyára tekintettel. A 30. § (3) bekezdésében előírja, hogy "a vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Részmunkaidős munkavállaló eho-ja

Kérdés: Részmunkaidős munkavállaló után mennyi tételes eho-t kell fizetni (pl. heti 20 órás foglalkoztatás esetén, havi bruttó 25 000 forint munkabér fizetése mellett, ha a munkavállalónak csak ez az egy munkaviszonya van és nem nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 9. §-a alapján: "(1) A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt 2003. január 1-jétől havi 3450 forint (naptári naponként 115 forint). (2) Ha a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alapjául szolgáló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:    

Utólag kifizetett megbízási díj

Kérdés: 2002. 12. 31-ig elvégzett munkáért szerződés alapján 2003. 01. 31-ig történik a magánszemély részére a megbízási díj kifizetése. Az Szja-tv. szerint ez a magánszemély 2003. évi jövedelme lesz. Helyesen járunk-e el, ha a járulékalapot képező jövedelemből (ez esetben a megbízási díj 90 százalékából) 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonunk le, és a NYENYI-lapon is a 2003. évre vonatkozó adatszolgáltatásban jelentjük?
Részlet a válaszából: […] ...visszatérő jogalkalmazási problémát jelent az egyik évről (évekről) a másikra áthúzódó jogviszonyok, illetőleg e jogviszonyok alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelmek esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálása. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Bérköltségnek vagy személyi jellegű kifizetésnek minősül-e a számvitelben az a részvényjuttatás, amelyet konkrét feladatok kitűzésével, azok teljesítése esetén ad a vállalkozás a dolgozójának? Korábban a részvényjuttatást természetbeni juttatásként adózta le a munkáltató, 2003-tól azonban ez az Szja-tv. módosítása nyomán a magánszemély összevonandó jövedelmének része. A személyi jövedelemadón kívül még milyen terhei vannak ennek a juttatási formának (tb, munkaadói, munkavállalói, szakképzési stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...(tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...az összeférhetetlenségről:"(1) Az ügyvéd a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester,b) nem végezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címke:

Középiskolai tanulók munkabére

Kérdés: Középiskolai tanulók heti 2 órában művészeti kft.-nél 500 forint/óra díjazást kapnak táncoktatásért. Ez havi bruttó 4500 forint. Mit kell fizetni utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget elsődlegesen a munkavégzésre irányuló jogviszony minősége határozza meg. A kérdésben szereplő esetben a munkaviszony a feltételezett jogviszony. A havi bruttó 4500 forintos kifizetés teljes egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címke:

Időarányos betegszabadság

Kérdés: Terheli-e betegszabadság-fizetési kötelezettség a munkáltatót, ha a munkavállaló 2002. 12. 09-től áll munkaviszonyban, és 12. 16-tól keresőképtelenné válik? Az előző jogviszonyában, mely 06. 24-től 09. 03-ig állt fenn, már igénybe vett 7 napot.
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. Jelen esetben a 2002. 12. 09-től fennálló jogviszony alapján időarányosan 1 (egy) nap betegszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címke:
1
416
417
418
427