Társaság vezető tisztségviselőjének biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen kilépéssel kapcsolatos nyomtatványokat kell kiállítani abban az esetben, ha egy társaság vezető tisztségviselőjének jövedelemkifizetése és járulékfizetése megszűnik, mert máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít, de a tisztséget továbbra is ellátja, tehát a biztosítási jogviszonya továbbra is fennáll? Egy OEP-ellenőrzés alkalmával az ellenőr lesztornózta a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" nevű nyomtatványt, mondván, a nyomtatványt nem lehetett volna kiállítani – függetlenül attól, hogy a tényleges járulékfizetés megszűnt –, mert a biztosítási jogviszony nem szűnt meg.
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk maga is kimondta a "varázsszavakat": a biztosítási jogviszony nem szűnt meg. A társas vállalkozás ügyvezetőjének biztosítási jogviszonya ugyanis az ügyvezető részére kifizetett jövedelemtől, illetve annak hiányától függetlenül létrejön – az egyéb feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Elhunyt munkavállaló munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Pontosan milyen dátummal szűnik meg annak a dolgozónak a munkaviszonya, aki 2013. augusztus 18-án hunyt el?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 63. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkaviszony megszűnik a munkavállaló halálával.Az Mt. 80. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött napon, egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Közalkalmazott bére felmentés esetén

Kérdés: Mennyi bérre jogosult az a közalkalmazott, aki nem dolgozza le a nyugdíj előtt felmentési időt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Különadó

Kérdés: Különadóalapnak minősül a munkavállaló részére többhavi személyi alapbérnek megfelelő mértékű, egyösszegű, egyszeri és méltányossági jogkörben megítélt jutalom kifizetése, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésben rögzített?
Részlet a válaszából: […] A 2010. évi XC. tv. 9. §-ának (2) bekezdése alapján a különadó alapjának minősül az említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből – ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Munkaviszony megszüntetése szülési szabadság tartama alatt

Kérdés: Jár-e bármiféle hátránnyal a dolgozó számára a szülésével kapcsolatos ellátásai tekintetében, ha a több éve fennálló munkaviszonya a szülést követő napon, a szülési szabadság tartama alatt közös megegyezéssel megszüntetésre kerül?
Részlet a válaszából: […] A jogviszony megszüntetése a kismama terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságát nem érinti, hiszen az Eb-tv. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében terhességi-gyermekágyi segélyre az egyéb feltételek megléte esetén az jogosult, aki a biztosítás tartama alatt vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Iskolaszövetkezet tagjának jogviszonya

Kérdés: Keletkezik-e biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya annak az iskolaszövetkezeti tagnak, akinek a hallgatói jogviszonya megszűnik, de a szövetkezetben a tagsági viszonya továbbra is fennáll annak ellenére, hogy munkát nem végez? Kell ebben az esetben valamilyen járulékot fizetni? Milyen változást hozott a 321/2013. Korm. rendelet a járulékfizetésre vonatkozóan és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a szövetkezet tagjára csak abban az esetben terjed ki a biztosítás, ha szövetkezet munkájában munkaviszony, megbízási jogviszony vagy vállalkozási jogviszony keretében végez munkát. Ez a főszabály az iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.

1952-ben és 1953-ban született férfi

Kérdés: Hatályos jelenleg is a kormányhivatal honlapján található cikk, amely szerint az 1952-1953 évben született férfi, aki betöltötte a 60. életévét, és rendelkezik legalább 42 éves munkaviszonnyal, jogosult csökkentett összegű öregségi nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] Sajnos azt kell mondanunk, hogy a kormányhivatal tájékoztatója nem aktuális. Az előrehozott öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok már több mint egy éve, pontosan 2012. január 1-jén hatályukat vesztették.Az előrehozott öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-jével más, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.

Egészségügyi szolgáltatás tanulói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Meddig veheti igénybe térítésmentesen az egészségügyi szolgáltatást a tanulói jogviszony megszűnése után egy nappali tagozatos középiskolai tanuló? Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A válasz több jogszabály egybevetésével adható meg. A kiindulási alapot a Tbj-tv. 16/A. §-a szolgáltatja, mely szerint a tanuló a tanulói jogviszony kezdetétől a diák­igazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

1953-ban született férfi nyugellátása

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két 1953-ban született férfi munkavállaló, aki 44, illetve 42 év szolgálati idővel rendelkezik? Milyen nyomtatványon kell elindítani az ellátások igénylését?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos Tny-tv. szabályai szerint az 1953-ban született személy legkorábban a 63. életéve betöltésekor szerezhet jogosultságot teljes összegű öregségi nyugdíjra, ha addig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerez, és azon a napon, melytől kezdődően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Közalkalmazott fizetési fokozata

Kérdés: Figyelembe vehető a bedolgozói, szövetkezeti tagsági jogviszony, illetve a romániai munkaviszony a közalkalmazotti jogviszony fizetési fokozatának megállapításánál? Hogyan kell figyelembe venni a munkaviszonyokat, és melyik fizetési fokozatba sorolható be a közalkalmazott, ha a betöltendő munkaköréhez szükséges egyetemi végzettséget 2012. június 15-én szerezte meg, és 2000. szeptember 18-tól 2002. augusztus 31-ig a Nemzeti Múzeumban, 2004. május 10-től 2004. június 2-ig, illetve 2008. július 7-től 2013. május 31-ig pedig több kft.-ben dolgozott munkaviszony keretében? Áthelyezés esetén átvihető-e az időarányosan járó, ki nem vett szabadság, vagy minden esetben ki kell fizetni a megváltást?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.
1
26
27
28
48