Találati lista:
2851. cikk / 3145 Rokkantsági nyugdíjas vállalkozó munkavégzése
Kérdés: Egy rokkantsági nyugdíjban részesülő II. fokozatú 100 százalékos rokkant egyéni vállalkozónál a munkát 2004-ben alkalmazottja végezte, akinek 2004. december 31-én megszűnt a munkaviszonya. 2005-ben a vállalkozó evaalany lett. Napi hány órában végezhet vállalkozói tevékenységet, hogy rokkantsági nyugdíját ne veszítse el?
2852. cikk / 3145 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
2853. cikk / 3145 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
2854. cikk / 3145 1943-ban született férfi nyugellátása
Kérdés: Kérheti-e a nyugdíjazását a születésnapjától fél évre visszamenőleg egy 1943-ban született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfi?
2855. cikk / 3145 Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
2856. cikk / 3145 GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a GYES-ről visszatérő dolgozót, aki 1969-ben született, első gyermekét 1999-ben szülte, terhességi-gyermekágyi segélyt kapott 2000. március 10-ig, majd GYED-et 2001. március 10-ig? Második gyermeke 2001-ben született, és 2002. március 10-ig TGYÁS-ban részesült, majd 2003. október 10-ig GYED-en volt, 2003. október 12-től pedig GYES-ben részesült. Megilleti-e a szabadság a második gyermek után is a fizetés nélküli szabadság első évére?
2857. cikk / 3145 Nem rendszeres jövedelmek figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Egy kft. a munkavállalói részére évente kb. 8 hónapon át a ledolgozott idő után prémiumot és túlórát fizet. Táppénzigény esetén hogyan kell figyelembe venni ezeket a nem rendszeres jövedelmeket, ha a számítási időszak – a keresőképtelenséget megelőző naptári év? (Van osztószámcsökkentő nap.) – a jogosultságot megelőző 180 nap?
2858. cikk / 3145 Egyetemi hallgató táppénze a hallgatói jogviszony szünetelése alatt
Kérdés: Milyen időtartamra és milyen mértékű táppénz jár annak a biztosítottnak, aki 2004. szeptember 13-án létesített munkaviszonyt és 2004. november 2-án vált keresőképtelenné? A biztosított 2000. augusztus 22-től egyetemi hallgató, de a 2004/2005-ös tanévben hallgatói jogviszonya 2005. február 20-ig szünetel.
2859. cikk / 3145 Keresőképtelenség szabadság ideje alatt
Kérdés: Egy cég tervezett, egységes üzemszüneti leállást tervez, amelyet előre kihirdet, hogy a szabadságolást programozni lehessen. Ha valamelyik dolgozó a fenti időszak alatt keresőképtelenné válik, elszámolható-e részére táppénz az előre kiírt fizetett szabadság helyett, vagy keresettel ellátottnak kell tekinteni, és a táppénzigényét el kell utasítani? Hogyan változik az elbírálás abban az esetben, ha a dolgozó nem szabadságon, hanem igazolt, nem fizetett távolléten van, és keresőképtelenné válik?
2860. cikk / 3145 Beltag kötelezettségei táppénz ideje alatt
Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagja terhessége miatt táppénzes állományba kerül. A táppénz időszakában megszűnik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, és a tételes ehót sem kell megfizetni. Mennyiben módosítja ezen szabályokat az a tény, hogy a bt. társasági szerződése szerint személyes közreműködésre csak a beltag kötelezett, és a társaság teljes képviseletét is ő látja el?
