3185 talált cikk a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Meddig terjed a munkáltató ellenőrzési joga 2026-ban? Melyek azok a digitális eszközök, amelyeket használhat a munkavégzés felügyelete során, és melyek azok, amelyek nem engedélyezettek? Milyen területekre terjed ki a hatósági ellenőrzés?

Kérdés: Kaphatja a korábban megállapított naptári napi alap figyelembevételével a baleseti táppénzt a munkavállaló az alábbi esetben? Az érintett dolgozó 2026. március 9-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, előző munkaviszonya 2020. február 9-től 2026. február 8-ig állt fenn, ahol baleseti táppénzben részesült 2025. december 12-től 2026. február 28-ig, április 22-től pedig a már korábban elismert üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen („1”-es kóddal), és baleseti táppénzt igényelt, amelyre a jogosultságot a jelenlegi foglalkoztató által működtetett kifizetőhely meg is állapította. A jogosultsághoz megállapított naptári alap lényegesen kevesebb, mint a korábban megállapított ellátás.

Kérdés: Jogosult táppénzre a munkavállaló, és ha igen, akkor mely időpontig az alábbi esetben? Egy önkormányzaton dolgozó közalkalmazottnál, akinek jogviszonya 2021 novembere óta áll fenn, súlyos betegséget diagnosztizáltak, amelynek következtében 2024. december 2-től egy év keresőképtelen állományban volt, ezután letöltötte a 2024. és 2025. években fel nem használt szabadságát, összesen 32 napot 2026. január 20-ig, és 2026. január 21-től 2026. április 20-ig keresőképtelen állományban volt. 2025. év végén a munkavállaló számára rokkantsági ellátást állapítottak meg megváltozott munkaképessége miatt (egészségi állapota 30%, össz-szervezeti egészségkárosodás 70%, minősítés D), amelyre tekintettel a munkáltató utólag megállapította az évi 5-5 nap pótszabadságot a 2025. és a 2026. évre, így 2026. április 21-től május 15. napjáig szabadságot adtak ki a részére.

Kérdés: Öregségi nyugdíjat fog kapni a rokkantsági ellátás helyett, vagy párhuzamosan kaphatja a két ellátást az a személy, aki jelenleg a rokkantsági ellátása mellett napi 4 órában munkaviszonyban dolgozik, és hamarosan betölti a nyugdíjkorhatárt? Van valamilyen tennivalója az érintett személynek ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Milyen lehetősége nyílik az álláshelye védelme érdekében egy kormányzati szolgálati jogviszonyban vezető állásban dolgozó foglalkoztatottnak, akinek a megbízását a munkáltató egyoldalú szerződésmódosítással visszavonta, és ügyintézői álláshelyre osztotta be, amely intézkedéssel az illetménye is csökkent? Valóban nem dolgozhat a következő három évben a Kit. hatálya alatt, ha nem fogadja el az új munkáját?

Kérdés: 2026. évben összesen hány forint adóalap-kedvezményben részesülhet a családi kedvezményt egyedül érvényesítő apa három gyermeke után az alábbi esetben? A legnagyobb gyermek 23 éves, nappali tagozatos egyetemista. A középső gyermek 19 éves, és 2025 februárja óta fogyatékossági támogatásban részesül, mert egy baleset miatti gerincsérülés következtében kerekesszékbe kényszerült. A gyermek 2025 októberében érettségizett, 2026. szeptemberben jelentkezik egyetemre, április végéig 4 órában dolgozott. A legkisebb gyermek általános iskolás. Hogyan módosul a kedvezmény összege, ha szeptemberben sikerül a középső gyermek felvételije?

Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?

Kérdés: Élettársak között a családi kedvezmény megosztásának feltétele-e a közös lakcím?

Kérdés: Van arra valamilyen mód, hogy a munkáltató havi rendszerességgel pénzjuttatásban (munkabér, megbízási díj) részesítse egy régi munkavállalóját, aki elhúzódó, folyamatos kezelést igénylő betegségben szenved, és előreláthatóan legalább ez év végéig táppénzben részesül? A cég nem szeretné veszélyeztetni a dolgozó ellátásra való jogosultságát, de szeretné támogatni ebben a nehéz helyzetben.

Kérdés: A hatályos jogszabályok alapján van lehetősége a keresőképtelensége időszaka alatt más munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, illetve ott munkát végezni egy magánszemélynek, aki a főfoglalkozású munkahelyén fizikai munkát végez, amelyre most egészségi állapota miatt nem alkalmas, egy másik helyen azonban irodai munkát kapna napi 4 órában, amit az orvosa véleménye szerint megtehetne? Érinti ez a táppénzre való jogosultságot, illetve van bármilyen bejelentési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?