1191 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.

Kérdés: Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség azt a művészt, aki 2005-től – élve a jogszabályi lehetőséggel – arról nyilatkozik a kifizetőknek, hogy ne vonjanak a részére kifizetett juttatásokból adóelőleget?

Kérdés: Kell-e fizetni tételes eho-t az után az eva hatálya alá tartozó főállású egyéni vállalkozó után, aki egy kft.-ben ügyvezetőként heti 20 órás munkaidőben 20 000 forintot keres, egyéni vállalkozóként jövedelmet nem vesz ki, de a járulékalapja 80000 forint?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. japán tulajdonos-ügyvezetője 2004. május 1-jétől biztosított lett. Változott-e ez azóta? Ki lehet-e venni szabályosan a biztosítottak köréből?

Kérdés: Főállású munkaviszony melletti evás egyéni vállalkozó jelenleg GYES-en van. Alkalmanként van bevétele, évente kétszer-háromszor. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli, különös tekintettel azokra a hónapokra, amikor egyáltalán nincs bevétele?

Kérdés: Igaz-e, hogy áprilisban valamennyi társas vállalkozónak meg kell fizetnie a vállalkozói járulékot? Miért került bevezetésre ez az újabb közteher?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?