Munkaügyi bíróság ítélete alapján fizetett összegek közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaügyi bíróság jogerős ítélete alapján kifizetendő alábbi összegeket?
Részlet a válaszából: […] ...címén kifizetett 482 586 forint -mintjövedelmet pótló kártérítés – az összevont adóalap része, melyből adóelőlegetkell vonni. Járulékalapot viszont nem képez, mivel a biztosítás megszűnésétkövető időszakra ítélte meg a bíróság, hiszen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címke:

Táppénz irányadó időszaka és időtartama

Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre, és a táppénz összegének megállapításához mi az irányadó időszak annak a 2004. április 5-étől munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2004. április 20-ától jelenleg is keresőképtelen beteg. Korábbi jogviszonyai: – 1998. március 24-től 2003. január 26-ig és – 2003. március 4-től 2004. február 9-ig tartott. – 2003. január 28-tól 2003. március 3-ig, majd – 2004. február 11-től 2004. április 4-ig munkanélküli volt.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítottnak 2003. évben legalább 180 naptárinapi jövedelme, akkor a táppénzének összegét a 2003. évben elértegészségbiztosítási járulékalapot képező rendszeres jövedelmének, valamint a2003. évben kifizetett, nem rendszeres jövedelmének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a többes jogviszonyú társas vállalkozó esetében a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ami azt jelenti, hogy díjazásnélkülisége esetén a tag után járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Jugoszláv kft.-tag közterhei

Kérdés: Magyarországon hogyan és milyen közterheket kell fizetni az után a jugoszláv állampolgár után, aki egy magyar kft.-ben tagi jogviszonyban végzi az ügyvezetői tevékenységet, szokásos tartózkodási helye pedig Ausztriában van, ahol szintén társaságban megfizeti saját maga után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...ki a biztosítás.Ebből következően, mint főfoglalkozású társas vállalkozó után, a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelme, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] ...álló személyre a Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja értelmében akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, járulékalapot képező – adóelőleg számításánál figyelembe veendő – jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszony keretében végezhet esetenként munkát a kft.-ben az a tulajdonos, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, és munkavégzésre sem kötelezett? Erről az elvégzett munkáról (konkrétan tolmácsolás) a kft. adhat számlát a megrendelő cég, illetve a magánszemély felé? A tulajdonos ezért az elvégzett munkáért nem kér pénzt a kft.-től, hanem majd osztalékot kap.
Részlet a válaszából: […] ...szerződés nem tartalmazza a törzsbetétek arányát meghaladó felosztást, a tag részére kifizetett "többletosztalék" tagi jövedelemnek és járulékalapot képező jövedelemnek is minősülhet. A leírtaknak megfelelően legalizált tagi munkavégzés alapján nincs akadálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
Kapcsolódó címke:

Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a választott tisztségviselőnek fizetett 5, illetve 10 ezer forint összegű tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban álló biztosítási kötelezettségével azonos módon kell elbírálni.Ebből következően, ha az e tevékenységből származó, járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) tiszteletdíj egy hónapra jutó összege eléri a tárgyhónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei

Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (2) és (3) bekezdései alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme (legfeljebb a járulékfizetési felső határ összege) után köteles megfizetni. A járulékfizetési felső határ számításánál azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...díjazását egyaránt tartalmazhatja.A társadalombiztosítási szabályok e kettő között különbséget tesznek, mégpedig úgy, hogy a járulékalap és a biztosítási kötelezettség megállapításakor kizárólag a felhasználási szerződésben rögzített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Férfi egyéni vállalkozó GYES-e

Kérdés: Gyermeke másfél éves kora után igénybe veheti-e a GYES-t az a főállású egyéni vállalkozó férfi, aki heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Folytathatja-e a vállalkozói tevékenységét a GYES ideje alatt, illetve megmaradhat-e a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...heti 36 órát elérő foglalkoztatással. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozásában nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége (járulékalapja a tényleges kivét), illetve nem kell lerónia a tételes egészségügyi hozzájárulást [Tbj-tv. 29. § (6) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:
1
99
100
101
118