Találati lista:
971. cikk / 1191 Vállalkozói járulék fizetése
Kérdés: Valóban teljesítheti-e a társas vállalkozás a tagja helyett a vállalkozóijárulék-fizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen formában valósulhat ez meg?
972. cikk / 1191 Többes jogviszonyú vállalkozó (eva)
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagjának, aki 2005. június 1-jétől munkaviszonyt létesített? Főfoglalkozású munkaviszonyában jogosult-e adójóváírásra, tekintettel arra, hogy "evás" jövedelme várhatóan jóval meg fogja haladni a jövedelemhatárt?
973. cikk / 1191 Társas vállalkozás segítő családtagjának közterhei
Kérdés: Igaz-e az, hogy a társas vállalkozásban segítő családtagként közreműködő személy közterheit a vállalkozó jövedelme terhére kell elszámolni, és nem a társaságot terheli?
974. cikk / 1191 Nyugdíjjárulék levonása
Kérdés: Hogyan kell nyugdíjjárulékot vonni a 2005. év elején fizetendő – 2004. évre vonatkozó – jutalomból, amit egy olyan dolgozónak adnak, aki 2004 novemberétől betegállományban van, várhatóan 2005 elején fog szülni, azt követően GYÁS-on lesz, és szándékai szerint 3 évig otthon marad a gyermekével? A nyugdíjjárulék plafonját 2004. évre vonatkozóan már a betegállományt megelőzően elérte. A múltban megtörtént, hogy egy GYED ideje alatt közös megegyezéssel kilépő dolgozó NYENYI-jének kitöltésekor a program nem fogadta el a "0"-t.
975. cikk / 1191 Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére
Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
976. cikk / 1191 Diákok alkalmazása
Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
977. cikk / 1191 Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
978. cikk / 1191 Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei
Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
979. cikk / 1191 Orosz állampolgárságú tisztségviselők tiszteletdíjának közterhei
Kérdés: Milyen járulékterhek terhelik egy orosz-magyar tulajdonban lévő részvénytársaság vezető tisztségviselői közül az orosz IT-, illetve FB-tagoknak kifizetett tiszteletdíjat? Ugyanezen kérdés vonatkozik azokra az orosz megbízottakra, akik tevékenységüket Ausztriában látják el, és a társaság fizeti a megbízási díjukat.
980. cikk / 1191 Németországba kiküldött munkavállalók közterhei
Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
