Találati lista:
211. cikk / 1191 Hiányzó jogosultsági idő
Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
212. cikk / 1191 Külföldi távmunka
Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítása, illetve melyik országban válik biztosítottá az a magyar állampolgár munkavállaló, aki Magyarországról távmunkában dolgozna egy angol cégnek, amelynek nincs itt telephelye, illetve fióktelepe? Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi ellátásra?
213. cikk / 1191 Ügyvezető biztosítása
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen magasabb összegű díjazást kapjon, és ezáltal biztosítottá váljon egy kft. ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, és havonta a minimálbér 30 százalékának megfelelő megbízási díjban részesült, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után már nem érte el a biztosításhoz meghatározott összeget? Most derült ki, hogy az érintett személynek 11 hónap hiányzik a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján megállapítható öregségi nyugdíjhoz, ezért lenne szükség a visszamenőleges bejelentésre.
214. cikk / 1191 Angol-magyar állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékok és a személyi jövedelemadó vonatkozásában egy angol--magyar kettős állampolgárságú személy esetében, aki életvitelszerűen Angliában él, és munkaszerződés alapján ott végez munkát egy Magyarországon bejegyzett és működő cégnek, de most szükségessé vált, hogy kb. 50 naptári napon keresztül, illetve a későbbiekben 1-1 héten keresztül Magyarországon történjen a munkavégzés? A Magyarországon töltött napok sem éves szinten, sem bármely 12 hónapra vonatkozóan nem haladnák meg a 183 napot. Arányosítani kell a jövedelmet a két ország között a munkanapoknak megfelelően, és az adókötelezettség megoszlik, vagy a munkaviszonyból származó jövedelem továbbra is Angliában adózik? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a magyar-országi munkavégzés időszakát, illetve itt kell megfizetni ebben az esetben a járulékokat?
215. cikk / 1191 Minimumjárulék
Kérdés: Valóban módosultak 2021. július 1-jétől az egyéni és társas vállalkozók minimálisjárulék--fizetésére vonatkozó szabályok? Hol található a törvényben a módosítás, és mi a lényege?
216. cikk / 1191 Számlakiállítás táppénz alatt
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a táppénz folyósításának tartama alatt számlát állít ki? Amennyiben igen, befolyásolja ez a táppénzjogosultságot, illetve az ellátás összegét?
217. cikk / 1191 Felszolgálási díj
Kérdés: Kaphatnak felszolgálási díjat az éttermet üzemeltető cégnél dolgozó alkalmi munkavállalók? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a juttatásból?
218. cikk / 1191 Többes jogviszonyú ügyvezető
Kérdés: Megteheti a Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot egy betéti társaság ügyvezetője, aki ingyenes megbízás alapján látja el a tevékenységét, és emellett egy kft.-ben részmunkaidőben szintén ügyvezető? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a kft.-ben, illetve a bt.-ben?
219. cikk / 1191 Kivaalap megállapítása
Kérdés: A tényleges járulékalap vagy a minimálbér 112,5 százaléka lesz a kisvállalati adó alapja abban az esetben, ha egy cég tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
220. cikk / 1191 Örökösök részére fizetett prémium
Kérdés: Milyen jogszabályok alapján fizethet prémiumot a munkáltató az elhunyt munkavállaló örökösei részére? Helyesen járnak el, ha a nyugdíjas örököstől csak személyi jövedelemadót vonnak, az aktív dolgozó örököstől pedig összesen 34,5 százalék közterhet?
