Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha a személyes közreműködése alapján társas vállalkozónak minősül.Az általános szabályok szerint a 883/20047EK rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. Az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi.A két vagy több tagállamban szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő személy a következők hatálya alá tartozik:a) a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha tevékenységének jelentős részét abban a tagállamban végzi; vagyb) annak a tagállamnak a jogszabályai, amelyben a személy tevékenységeinek központi érdekeltsége található, ha nem azon tagállamoknak az egyikében rendelkezik lakóhellyel, amelyben a tevékenység jelentős részét végzi.Amennyiben tehát a kisvállalati adó hatálya alá tartozó magyar vállalkozás ügyvezetője az EGT tagállamaiban vagy Svájcban munkaviszony keretében vállalt munkát, akkor ott válik biztosítottá, és Magyarországon minimumjárulék-fizetési kötelezettség nem terheli.Amennyiben a külföldi jogviszony önálló vállalkozásnak minősül, akkor a fentebb leírtak határozzák meg a biztosítási kötelezettséget.Az ügyvezetőnek természetesen be kell szereznie egy igazolást (A1-es nyomtatvány) választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervtől, amellyel igazolja az unióban fennálló biztosítási jogviszonyát, és egyben azt is, hogy ez alapján Magyarországon nem keletkezik biztosítási kötelezettsége.Nem szabad megfeledkezni a 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdéséről sem, amelynek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez.Ettől eltérően társas vállalkozónak minősülő tag esetén személyi jellegű kifizetésnek a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5 százaléka minősül, amennyiben a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége. Márpedig itt ez utóbbiról van szó, hiszen a Tbj-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében mentesül a társas vállalkozó a minimálisjárulék--fizetési kötelezettség alól, ha GYET-ben részesül.Ezt figyelembe véve a kisvállalati adó alapjának a meghatározásánál az említett tag esetében csak a tényleges tagi jövedelmét kell figyelembe venni, illetve ez képezi a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék alapját is.Az érintett rendelkezik továbbá egy kisadózó egyéni vállalkozással is.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]év közben is bármikor "beléphetnek".A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített ('T203KV jelű) nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalatiadó-alanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerinti beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie. A bejelentés a megtételének napjától számított 30 napon belül az erre a célra rendszeresített ('T203KV jelű) nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalatiadó-alanyiság nem jön létre. Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás adóalanyisága- a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti,- az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik,- más esetben az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezése napjával.A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti az alábbiak szerint.A tevékenységét év közben kezdő, cégbejegyzésre nem kötelezett adóalanynak (így az[…] részlet vége a válaszból.