Több ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy egyéni vállalkozó, aki egy-idejűleg gyermekgondozást segítő ellátásban és GYED-ben részesül, vagy csak abban az esetben nem kell a minimálbér alapján járulékot fizetnie, ha nem folytatja személyesen a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a GYED folyósítása alatt az egyéni vállalkozó feltétel nélkül mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, míg a gyermekgondozást segítő ellátás (korábbi nevén GYES) folyósításának a tartama alatt csak abban az esetben, ha személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésnek, és így nem képezi a kisvállalati adó alapját a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja [Kiva-tv. 20. § (2a) bekezdés]. 2020. július 1-jét követően sem kerül a kisvállalati adó alapjába a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Az új Tbj-tv. szerint a rehabilitációs hozzájárulásban részesülő munkavállaló csak 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Vonatkozik ez a járulékkedvezmény a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozóra is?
Részlet a válaszából: […] ...a Szocho-tv. 13. szakaszában foglaltak szerint, ám az e körbe tartozó munkavállalók biztosítási jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelmét az általános szabályok szerint terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék.Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében e szabály alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek minősüla) azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben,b) tag esetén a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5 százaléka, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.
Kapcsolódó címke:

Kilépő munkavállaló járulékminimuma

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
Részlet a válaszából: […] ...alsó határ, azaz a minimálbér 30 százaléka (2020-ban 48 300 forint) után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Felmentés esetén azonban nem erről van szó. A biztosított ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Bíróság által megítélt kártérítés

Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...utóbb jogellenesnek minősül a bírósági ítélet alapján.A bíróság által határozattal megítélt kártérítés ezért nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Ekhós munkavállaló minimumjáruléka

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér harminc százaléka utáni járulékokat annak a munkaviszonyban álló munkavállalónak, aki az ekho szerinti adózásról nyilatkozott, és egy másik foglalkoztatónál állandó megbízási jogviszonyában biztosítottként a minimálbért jelentősen meghaladó jövedelem után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve a foglalkoztatója is meg-fizeti a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb.Az Ekho-tv. értelmében az ekhót fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja

Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, járulékalapként– az alapbért, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a) pontja kimondja, hogy személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben.A 2020. július 1-jétől hatályos Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Minimumjárulék-fizetés munkaidő változása esetén

Kérdés: Eleget kell tenni a minimumjárulék-fizetési kötelezettségnek az október 19-től október 31-ig terjedő időszakra abban az esetben, ha egy eddig heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaideje október 15-től heti 5 órára csökken, és a munkabére havi 25 ezer forint lesz?
Részlet a válaszából: […] ...a vázolt esetben, míg a jogszabályból ez nem következik.A Tbj-tv. 27. §-a mindössze annyit rögzít, hogy munka-viszony esetén a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy amennyiben a biztosítási jogviszony a hónap egészében nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
22
23
24
118