Kiegészítő tevékenységű tag közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek terhelik azt az evaalany kft.-t, amelynek öregségi nyugdíjban részesülő, kiegészítő tevékenységet folytató tagja a cégtől jövedelemben részesül? Mi a tag kötelezettsége? Mi a fizetési kötelezettség, ha 2004-ben nem vesz fel jövedelmet, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az általános szabályokat kell alkalmaznunk. Ebből következően a személyes közreműködésére tekintettel kapott és járulékalapot képező jövedelme után a cégnek 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie, és a személyes közreműködés tartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetésre vonatkozó szabályok változásaA járulékfizetésre vonatkozó szabályok az alábbiak szerint változtak: A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Vásárlási utalvány közterhei

Kérdés: Egy cég évente két alkalommal valamennyi dolgozóját 5 ezer forintos vásárlási utalvánnyal szeretné megajándékozni. Kell-e adót és járulékot fizetni e juttatás után, figyelembe véve, hogy a kifizető által adott ajándék adómentességének értékhatára 500 forintról 5000 forintra nőtt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló összevont adóalapját gyarapítja, azaz szja-előleget is kell fizetni utána.Társadalombiztosítási szempontból pedig járulékalapot képező jövedelemnek minősül – tekintve, hogy a juttatásra munkaviszonnyal összefüggésben került sor –, és így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Egyszemélyes kft. nyugdíjas tagjának kötelezettségei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van az egyszemélyes kft. nyugdíjas tagjának, ha személyes közreműködésért 100 ezer forint jövedelmet vesz ki, de az ügyvezetésért nem kér díjazást? Milyen kötelezettségek terhelik a társaságot?
Részlet a válaszából: […] ...folytatónak minősül.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett, és járulékalapot képező jövedelme [Tbj-tv. 4. § k) pontja] után 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie a társaságnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Közhasznú társaság vezető tisztségviselőinek díjazása

Kérdés: Egy újonnan alapított közhasznú társaság ügyvezetője nyugdíjas, cégvezetője vállalkozói igazolvánnyal rendelkező nyugdíjas. Egy másik közhasznú társaság ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, cégvezetője főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Kötelező-e a részükre a minimálbért kifizetni, vagy személyes közreműködésük alapján a taggyűlés határozza meg a díjazásukat? Milyen járulékok terhelik e kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...folytató tagnak minősülnek [Tbj-tv. 4. § e) pontja], a tényleges személyes közreműködésükre tekintettel kifizetett és járulékalapot képező jövedelmük után 5 százalékos baleseti járulékot kell fizetni, melyen túlmenően le kell róni utánuk a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Egészségkárosodási járadékban részesülő dolgozó alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy korábban bányászként dolgozó 48 éves férfi, aki 40 százalékos egészségkárosodása miatt bányász egészségkárosodási járadékban részesül, hogy járadékának folyósítása ne szűnjön meg? Milyen járulékok terhelik a munkavállalót és munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban (Tbj-tv. 5. §) kerül sor foglalkoztatására, és kiterjed rá a biztosítás, a járulékalapot képező jövedelme [Tbj-tv. 4. § k) pontja] után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan korrigálhatja hibáját az a számlát befogadó cég, aki egy egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély után nem fizetett járulékot? Ki a felelős, aki a számlát adja, vagy aki a számlát kapja?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint elbírálni.E szerint, ha a vállalkozási jellegű jogviszonyban álló magánszemély e tevékenységéből származó, járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Többes jogviszonyú beltag fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja egy másik vállalkozásban rendelkezik heti 36 órát meghaladó főállással. Jelenlegi munkahelyétől 4 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Ez idő alatt kell-e a bt.-ben fizetni utána járulékokat és egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...akkor társas vállalkozónak minősül. Amíg e főfoglalkozású társas vállalkozó rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással, járulékalapja [a Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése alapján] a tényleges jövedelem, tehát nem áll fenn vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...adó- és járulékkötelezettségek meghatározását az eltérő szabályokra tekintettel külön-külön kell elvégezni. A Tbj-tv. 21. §-a járulékalapot nem képező jövedelemnek minősíti a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
1
100
101
102
113