Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőnek, aki rendelkezik heti 36 órás alkalmazotti munkaviszonnyal? Helyesen értelmezzük-e, hogy megbízási jogviszony esetében a személyi jövedelemadó alapja a megbízási díj 90 százaléka, a járulék alapja pedig a megbízási díj 100 százaléka?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy pontosítás: a Tbj-tv. 5. § (2)bekezdésében foglaltakból adódóan az ügyvezető jogállására (adózási, illetvetársadalombiztosítási szempontból) a választott tisztségviselőkre, és nem pediga megbízásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Betéti társaság beltagjának fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy olyan személyről van szó, aki heti 36 órátelérő munkaviszonyban áll ugyan, de éppen fizetés nélküli szabadságon van, miközbenegy betéti társaság beltagja. Lássuk társadalombiztosítási jogállását!A Tbj-tv. 8. §-a értelmében szünetel a biztosítás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] Még csak néhány hónapja, hogy életbe lépett az új Gt., ezérta változásokkal kapcsolatosan néhány információval szolgálunk. A 2006. július1-jétől hatályos törvény újraszabályozza a vezető tisztségviselők társasággalszembeni jogviszonyát. A korábbi Gt. alapján a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak az evás egyéni vállalkozónak, aki szeptembertől ekho-t választ?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékait (29százalék társadalombiztosítási járulék, 8,5 százalék nyugdíjjárulék és 6százalék egészségbiztosítási járulék) szeptember 1-jétől főszabályként 125 ezerforint alapulvételével kell megfizetnie. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Beltag minimumjárulékai

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdésben említett bt.-beltag a társaságbanszemélyesen nem működik közre, akkor vele kapcsolatban járulékfizetésikötelezettség nem merül fel. Az üzletvezetői tevékenység 2006. július 1-jétőlnem minősül személyes közreműködésnek. Az üzletvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Evaalany egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Érvényesítheti-e a járulékkedvezményt az evás egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan? Mit jelent az ő esetében a tényleges jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv.szeptember 1-jétől az egyéni vállalkozókra vonatkozóan is bevezette a 125 ezerforintos minimum-járulékalapot. Nem érinti e kötelezettség:– a heti 36 órás foglalkoztatással rendelkezőket,– a nappali tagozaton tanulmányokat folytatókat,– a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Részmunkaidőben dolgozó társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: A teljes minimum-járulékalap után meg kell-e fizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy főfoglalkozású társas vállalkozó szeptember 1-jétől egy másik cégben heti 20 órás munkaviszonyba kerül, ahol a jövedelme eléri a minimum-járulékalap felét, vagy elég az arányos rész után, vagyis a minimum-járulékalap fele után megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a értelmében a kiegészítő tevékenységetfolytatónak nem minősülő társas vállalkozó után a személyes közreműködésretekintettel juttatott járulékalapot képező jövedelem (tagi jövedelem), delegalább havi 125 ezer forint – az Art. 17/A. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbenfeltételezhetően heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező társas vállalkozórólvan szó, aki a társas vállalkozásban személyes közreműködésére tekintettelkapott járulékalapot képező jövedelme után egyéni járulékként – anyugdíjjárulék mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. értelmében az egyéni vállalkozó "tevékenységetkezdő"-nek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően aze napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységetkezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Munkaügyi bíróság által megítélt juttatás egyéni járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése értelmében a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetettjuttatások után is meg kell fizetni, mégpedig a kifizetésekor irányadójárulékmértékek szerint. Ennek megfelelően a 120 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
1
14
15
16
19