Találati lista:
1661. cikk / 2279 Megbízási jogviszonyok
Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
1662. cikk / 2279 Egyéni vállalkozó segítő családtagjai
Kérdés: Hogyan igazolhatja a közeli hozzátartozói viszonyt egy egyéni vállalkozó felesége, illetve gyermeke, akik alkalmanként segítenek a vállalkozói tevékenységben? Segítő családtagi jogviszonynak minősül-e ez abban az esetben, ha a hozzátartozók semmilyen díjazásban nem részesülnek? Keletkezik-e valamilyen bejelentési, illetve fizetési kötelezettsége a vállalkozónak ebben az esetben?
1663. cikk / 2279 Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély járulékai
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy szellemi szabadfoglalkozású, "7" adószámú magánszemélyt felhasználási szerződés alapján foglalkoztat egy cég, a kifizetés számla alapján történik. Az Szja-tv. által lehetővé tett nyilatkozat alapján a magánszemély saját maga után vallja be és fizeti a személyi jövedelemadót, a járulékokat viszont a munkáltató az áfa nélküli bére után bejelenti. A magánszemély azt állítja, hogy ő megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, és maga fizeti a járulékokat, de a foglalkoztató ezt nem akarja elfogadni.
1664. cikk / 2279 GYES-en lévő közalkalmazott munkavállalása
Kérdés: Vállalhat-e könyvelői munkát GYES folyósítása mellett egy másik munkahelyen egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus, és kell-e utána tételes ehót fizetni ebben az esetben?
1665. cikk / 2279 Ellátás összegének megtérítése
Kérdés: Van-e valamilyen lehetősége a méltányosságra, illetve az elengedésre annak a betéti társaságnak, amelynek az egyik alkalmazottja üzemi balesetet szenvedett, amelyben a társaság jegyzőkönyv szerint elismerte a felelősségét, mely alapján az egészségbiztosítási pénztár megküldte az ellátások teljes összegének megtérítésére vonatkozó fizetési meghagyását? A bt. nem tudja megfizetni a több mint egymillió forintos összeget.
1666. cikk / 2279 Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
1667. cikk / 2279 Eho maximumának kiszámítása
Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
1668. cikk / 2279 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni 2005-2007. évben egy rendszeres szociális járadékban részesülő, heti 20 órában foglalkoztatott alkalmazottól?
1669. cikk / 2279 Munkavállaló bejelentésének bizonyítása
Kérdés: Egy cég 2007. április 15-én kötött munkaszerződést egy munkavállalóval. A dolgozó első munkában töltött napján munkaügyi ellenőrzést kapott a cég, és kérték a bejelentés okmányát. Hogyan lehet bizonyítani a bejelentést, abban az esetben, ha nem elektronikusan történt?
1670. cikk / 2279 Nyugdíjazás utólagos bejelentése
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha 2007. májusban értesül arról, hogy a munkavállalója 2005. március 29-től nyugdíjas lett? A levont járulékokat milyen időpontig kell visszamenőleg rendezni, a munkavállalói járulékot is vissza kell-e fizetni a foglalkoztatott részére? Kötelezi-e jogszabály a munkavállalót a nyugdíjazás tényének bejelentésére? Ha igen, mi a következménye a bejelentési kötelezettség elmulasztásának? Néha küld a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság értesítést az utolsó munkáltatónak a nyugdíj megállapításáról, mi az oka annak, hogy nem minden esetben?
