Találati lista:
1541. cikk / 2279 Társas vállalkozó adómentes juttatásai
Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
1542. cikk / 2279 Szakképzési hozzájárulás alapja
Kérdés: Szakképzésihozzájárulás-alapot képez-e a Start kártyás bér?
1543. cikk / 2279 Fizetés nélküli szabadság GYES ideje alatt dolgozó munkavállaló esetében
Kérdés: Kell-e fizetés nélküli szabadságot kérnie annak az édesapának, aki GYES-t igényel a gyermek 2 éves korától, de továbbra is dolgozik a foglalkoztatójánál teljes munkaidőben?
1544. cikk / 2279 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló rendkívüli munkája
Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.
1545. cikk / 2279 Alkalmi munkavállaló egészségügyi szolgáltatása
Kérdés: Igaz-e az az előadáson hallott információ, hogy az alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatott munkavállalók után a munkaadónak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie?
1546. cikk / 2279 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
1547. cikk / 2279 Számlát befogadó családi gazdálkodó közterhei
Kérdés: Egy 7-es adószámmal rendelkező áfaalany családi gazdálkodó számlát bocsát ki növénytermelési szolgáltatásról, amelyet egy másik családi gazdálkodónak végzett. A növénytermelési szolgáltatásra nem váltotta ki az egyéni vállalkozói igazolványt, hanem azt önálló tevékenység keretében végzi. Van-e szja-előleg-levonási, járulékfizetési kötelezettsége a számlát befogadó családi gazdálkodónak?
1548. cikk / 2279 1948-ban született férfi előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1948. február 25-én született, 41 év munkaviszonnyal rendelkező férfi? Amennyiben igen, van-e lehetőség arra, hogy továbbra is jelenlegi foglalkoztatójánál dolgozzon? Származik-e valamilyen hátránya az előrehozott öregségi nyugdíjazás miatt?
1549. cikk / 2279 Munkaviszony megszüntetése előrehozott öregségi nyugdíj miatt
Kérdés: Kötelezhető-e nyugdíjba vonulásra az a munkavállaló, aki 2008. augusztus 9-én töltötte be az 57. évét, szolgálati ideje a születésnapján a nyugdíj-biztosítási igazgatóság megállapítása alapján 39 év 8 nap, de egyelőre nem kívánja igényelni az ellátást? Ha még ez év decemberében visszamenőlegesen kérné a nyugdíjának megállapítását 2008. augusztus 9-től, megteheti-e? Amennyiben kötelezik a nyugdíjba vonulásra a munkavállalót, jogosult lesz-e végkielégítésre?
1550. cikk / 2279 Munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott román munkavállaló jogviszonya
Kérdés: Érvényes-e a munkaviszonya annak a román munkavállalónak, akinek lejárt a munkavállalási engedélye, és azt gondolta, hogy nem kell meghosszabbítani, mivel Románia már uniós tagállam, ezért tovább dolgozott úgy, hogy nem volt engedélye? Milyen szankciókra számíthat a munkavállaló, illetve a munkáltató?
