Találati lista:
1221. cikk / 2279 Felmondási idő és végkielégítés számítása
Kérdés: A végkielégítés és a felmondási idő számításánál figyelembe kell-e venni azt az időszakot, amikor egy 1994-ben alakult és jelenleg is működő kft. alkalmazottai még az egyik – külföldi állampolgárságú – tulajdonos nevén működő képviselet dolgozói voltak? A munkavállalók a kft. megalakulásakor léptek át a cégbe.
1222. cikk / 2279 Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei
Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
1223. cikk / 2279 1954-ben született nők nyugellátása
Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
1224. cikk / 2279 Vezető állású munkavállaló további jogviszonya
Kérdés: Létesíthet-e más munkáltatónál további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt egy vezető állású munkavállaló a gyermeke ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságának időtartama alatt?
1225. cikk / 2279 Kanadai állampolgárságú megbízott
Kérdés: Kifizethető-e megbízási díjként egy kanadai orvos részére a Magyarországon tartott előadásért járó honorárium? Milyen igazolásokat, illetve nyilatkozatokat kell bekérni ebben az esetben? Milyen járulékokat kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után, illetve a megbízottnak lesz-e valamilyen bevallási, befizetési kötelezettsége?
1226. cikk / 2279 Közmunkaprogram keretében dolgozó munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Létesíthet-e egy 2 órás munkaviszonyt az az 56 éves dolgozó, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2011. április 18-tól 2011. december 31-ig a közmunkaprogram keretein belül napi hatórás munkaviszonyban egy könyvtárban dolgozik havi 58 500 forintos munkabérért? Ha erre nincs lehetőség, fizethet-e járulékokat annak érdekében, hogy a közmunka keretében végzett munkája szolgálati időnek minősüljön? A munkavállaló munkaviszonya 2011. január 31-én szűnt meg, passzív táppénzen volt március 2-ig, és ezen a napon munkanélküliként regisztrált. Három gyermeke született, jelenleg 16 éves lányát egyedül neveli.
1227. cikk / 2279 Banki ügyfélszolgálatos dolgozók délutáni műszakpótléka
Kérdés: Köteles-e a munkáltató délutáni műszakpótlékot fizetni a 14.00 és 20.00 óra közötti időtartamban végzett munkára annak a két munkavállalónak, akik az ügyfélszolgálati teendőket látják el egy banknál, ezért egyikük 12.00 órától 20.00 óráig dolgozik, a másik pedig rendes munkaidőben, és hetente váltják egymást? A banknál a rendes munkaidő 8.30-tól 17.30-ig tart. Az egy napon belül történő váltás nem valósul meg a munkavégzésben.
1228. cikk / 2279 Részmunkaidős munkavállaló
Kérdés: Milyen munkaszerződéssel foglalkoztatható az a munkavállaló, aki részmunkaidős jogviszonyban heti 10 órában dolgozik, minden szombaton 6 órától 16 óráig? Milyen módon veheti ki a szabadságát ebben a munkarendben? A szerződés szerinti órabérén kívül jogosult-e bármilyen pótlékra, ha kizárólag a szombati napon dolgozza le a heti munkaidejét? Köteles-e a munkáltató a dolgozó részére heti, illetve havi munkaidő-beosztást készíteni, ha a részére átadott munkavállalói tájékoztatón a munkarendet feltüntették, és az nem változik?
1229. cikk / 2279 Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
1230. cikk / 2279 Megbízási díj közterhei
Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?
