Felmondási idő és végkielégítés számítása

Kérdés: A végkielégítés és a felmondási idő számításánál figyelembe kell-e venni azt az időszakot, amikor egy 1994-ben alakult és jelenleg is működő kft. alkalmazottai még az egyik – külföldi állampolgárságú – tulajdonos nevén működő képviselet dolgozói voltak? A munkavállalók a kft. megalakulásakor léptek át a cégbe.
Részlet a válaszából: […] ...cégnyilvántartásba ­va­ló bejegyzéssel jönlétre, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg.A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldivállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldivállalkozás a kereskedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...értelmében ajövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a munkaviszonyra tekintettela magánszemélynek a Tbj-tv. szerint nem a foglalkoztatójától származó vagyoniértékkel összefüggésben – a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzónyilatkozata alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a magánnyugdíjrendszerben is részt vesz/vett, ésennek megfelelően a magánnyugdíjrendszerben tagdíjat fizetett, illetve azt afoglalkoztató a keresetéből, a jövedelméből levonta, majd ennek összegét azigénylő döntése alapján átutalták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Vezető állású munkavállaló további jogviszonya

Kérdés: Létesíthet-e más munkáltatónál további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt egy vezető állású munkavállaló a gyermeke ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságának időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mérlegelési jogkörében dönthet úgyis, hogy fizetés nélküli szabadságának időtartama alatt másik munkáltatónál(foglalkoztatónál) részmunkaidős munkaviszonyt, egyéb foglalkoztatásijogviszonyt létesít.Megállapítható, hogy a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Kanadai állampolgárságú megbízott

Kérdés: Kifizethető-e megbízási díjként egy kanadai orvos részére a Magyarországon tartott előadásért járó honorárium? Milyen igazolásokat, illetve nyilatkozatokat kell bekérni ebben az esetben? Milyen járulékokat kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után, illetve a megbízottnak lesz-e valamilyen bevallási, befizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...hogy adíjazás eléri az említett határösszeget, így a biztosítási kötelezettségfennáll.Ez viszont azt jelenti, hogy a foglalkoztatónak ajárulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetnie a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Közmunkaprogram keretében dolgozó munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Létesíthet-e egy 2 órás munkaviszonyt az az 56 éves dolgozó, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2011. április 18-tól 2011. december 31-ig a közmunkaprogram keretein belül napi hatórás munkaviszonyban egy könyvtárban dolgozik havi 58 500 forintos munkabérért? Ha erre nincs lehetőség, fizethet-e járulékokat annak érdekében, hogy a közmunka keretében végzett munkája szolgálati időnek minősüljön? A munkavállaló munkaviszonya 2011. január 31-én szűnt meg, passzív táppénzen volt március 2-ig, és ezen a napon munkanélküliként regisztrált. Három gyermeke született, jelenleg 16 éves lányát egyedül neveli.
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint kell megfizetni. A közfoglalkoztatási bér amunkaviszonyból származó bérrel egyezően adóköteles, ugyanakkor aközfoglalkoztatottnak adható juttatások – így a szállás és az étkezés -adómentesek. A közfoglalkoztatási bér összegét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:  

Banki ügyfélszolgálatos dolgozók délutáni műszakpótléka

Kérdés: Köteles-e a munkáltató délutáni műszakpótlékot fizetni a 14.00 és 20.00 óra közötti időtartamban végzett munkára annak a két munkavállalónak, akik az ügyfélszolgálati teendőket látják el egy banknál, ezért egyikük 12.00 órától 20.00 óráig dolgozik, a másik pedig rendes munkaidőben, és hetente váltják egymást? A banknál a rendes munkaidő 8.30-tól 17.30-ig tart. Az egy napon belül történő váltás nem valósul meg a munkavégzésben.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a több műszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatottmunkavállalónak délutáni, illetve éjszakai pótlék jár. A vonatkozó szabály atöbb műszakos munkaidő-beosztás mellett zárójelben megjelöli az Mt. többműszakos munkarend fogalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.
Kapcsolódó címke:

Részmunkaidős munkavállaló

Kérdés: Milyen munkaszerződéssel foglalkoztatható az a munkavállaló, aki részmunkaidős jogviszonyban heti 10 órában dolgozik, minden szombaton 6 órától 16 óráig? Milyen módon veheti ki a szabadságát ebben a munkarendben? A szerződés szerinti órabérén kívül jogosult-e bármilyen pótlékra, ha kizárólag a szombati napon dolgozza le a heti munkaidejét? Köteles-e a munkáltató a dolgozó részére heti, illetve havi munkaidő-beosztást készíteni, ha a részére átadott munkavállalói tájékoztatón a munkarendet feltüntették, és az nem változik?
Részlet a válaszából: […] ...körben érvényesül azidőarányosság elve, míg a rövidebb teljes munkaidőben történő foglalkoztatássorán nem. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót is megilletikmindazok a jogok és juttatások, amelyek a teljes munkaidőbenfoglalkoztatottakat, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...történő foglalkoztatása túlnyomó részben az általános szabályokszerinti járulékfizetést vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatóta nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utána 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti költséggel csökkentett összeg) havi szinten eléri aminimálbér 30 százalékát, akkor fennáll a biztosítás. Ebben az esetben a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve le kell vonnia a 4százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
122
123
124
228