Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak minősül az az 1955-ben született munkavállaló, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de mivel a korábban folyósított rokkantsági ellátásának összege kedvezőbb volt, mint az öregségi nyugdíj, ezért az ellátás továbbfolyósítását választotta? Mentesülhet a járulék-fizetési kötelezettség alól az életkorára való tekintettel, vagy továbbra is le kell vonni tőle az egyéni járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az 1955-ös korosztály már nem kérheti rokkantsági ellátása öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását, így az e körbe tartozók esetében előfordulhat, hogy az alacsonyabb összegű nyugellátás helyett továbbra is a rokkantsági ellátás mellett maradnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Társadalombiztosítási kifizetőhely

Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] A Tb-fü-tv. 9. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján minden foglalkoztató, amely legalább 100 biztosítottat foglalkoztat, köteles gondoskodni a jogszabályban meghatározott egészségbiztosítási feladatok ellátásáról, és ennek érdekében társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

TGYÁS és GYED összege harmadik gyermek születése esetén

Kérdés: Mennyi lesz a terhességi-gyermekágyi segély összege annak az édesanyának az esetében, aki 2002. július 15-től áll munkaviszonyban, 2011. október 30-án született második gyermeke után terhességi-gyermekágyi segélyben részesült 2011. október 3-tól 2012. március 18-ig, GYED-et kap 2012. március 19-től jelenleg is, és harmadik gyermeke születésének várható ideje 2013. július 31.? Változik a TGYÁS összege, ha a szülés előtt kiveszi a 23 nap szabadságát, amelyre távolléti díjat kap, és utána igényli az ellátást? Mi lesz a későbbiekben a GYED alapja? A dolgozó jelenlegi szerződés szerinti munkabére havi 200 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély jogosultságának feltétele a szülést megelőző két éven belüli 365 napi biztosítási idő, és a biztosítás tartama alatti szülés. Ezekkel a feltételekkel pedig a dolgozó rendelkezik.A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Külföldön élő igénylő családi pótléka

Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön dolgozó és élő szülő most vette észre, hogy a gyermeke után folyamatosan kapja a családi pótlékot a folyószámlájára? Az elmúlt időszakban sem iskolalátogatási, sem egyéb igazolást nem kértek tőle. Felelőssé tehető-e az igénylő a hibáért, vagy nem is történt hiba?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a válasz a lényeggel, amely a kérdéshalmaz végéntalálható. Történt-e hiba a folyósítás, illetve a folyósított ellátás felvételesorán? Az ügy teljes ismerete nélkül, minden kétséget kizáróan ezt nem lehetmegmondani, de nagy a valószínűsége annak, hogy vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető vállalkozás szétválása

Kérdés: Fenntartható-e a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a működtető vállalkozás kettéválik, a dolgozók kétharmada jogutódlással új munkáltatóhoz kerül, de sem a jogutód, sem a megmaradó cég létszáma nem fogja elérni a 100 főt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltatónál szervezeti, működési változáskövetkezik be, a változásról az ellenőrzést végző REP ellenőrzési szakegységétírásban értesíteni kell.Jogszabály kötelezi a munkáltatókat, hogy ha afoglalkoztatottak száma tartósan elérte vagy meghaladta a 100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Jogalap nélkül felvett ellátások

Kérdés: Hogyan téríttetheti meg a túlfolyósított ellátást egy általános kifizetőhelyet működtető cég, amelynél az utóbbi időben többször is előfordult ilyen hiba?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 66. § (1) bekezdése értelmében a jogalap nélkülfelvett egészségbiztosítási pénzellátást, baleseti járadékot, balesetitáppénzt, illetve az utazási költségekhez nyújtott támogatást a magánszemélyabban az esetben köteles visszafizetni, ha erre a felvételtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

GYES-en lévő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Egy GYES-en lévő édesanya 2006. február 1-jétől az ellátás továbbfolyósítása mellett visszament a munkahelyére 8 órában dolgozni, és kérte a szülés évére járó Mt. szerinti szabadság kiadását. Az OEP körlevele szerint, ha valaki ezen új jogviszony alapján lesz táppénzes, csak az új jogviszony időtartamára jogosult a táppénzsegélyezésre. Ez alapján tehát ez egy új jogviszonynak számít, akkor is, ha ugyanannál a munkáltatónál dolgozik GYES mellett, mint a szülés előtt? Ha igen, akkor a szülés évére járó szabadság az előző jogviszonyára jár csak, erre nem, vagy, mivel egy a munkahely az első és a második jogviszonyában, össze kell vonni az adatait?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdés a), b) pontjában foglaltrendelkezések értelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg agyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából, illetve agyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.
1
2