Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A feltételezhetően magánszemély építtető foglalkoztatóváválására, az ezzel összefüggő adó- és járulékkötelezettségeire is az általánosszabályok vonatkoznak. Az a tény, hogy a munkavállaló hajléktalan, nem játszikszerepet a foglalkoztatására nézve, így munkaviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. szeptember 2.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A legalább 15. életévét betöltött diákkal az iskolai szünetidőtartama alatt kötendő szerződés típusát, a vele létesítendő jogviszonyfajtáját az általa elvégzendő feladatok jellege határozza meg. Munkaviszonylétesíthető vele bármilyen munkára, míg megbízási jogviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 29.

Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési, valamint bejelentési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Napjainkban a munkavállalók foglalkoztatásának gyakoriformája az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatás,mely az így foglalkoztatott munkavállalók közterheinek egyszerűsített módontörténő megfizetésével segíti elő a foglalkoztatóként jelentkező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 8.

Nyugdíjas felügyelőbizottsági tagok egyéni járulékai

Kérdés: Milyen egyéni járulékot kell levonni egy társaság nyugdíjas felügyelőbizottsági tagjai után abban az esetben, ha a részükre kifizetett havi 100 000 forint összegű tiszteletdíj meghaladja a biztosításra előírt összeget?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mivel az érintettek havi tiszteletdíja meghaladja aminimálbér 30 százalékát, a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése értelmében kiterjedrájuk a biztosítás. Ennek megfelelően tiszteletdíjuk után meg kell fizetni a 29százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve jövedelmüket...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 20.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas beltag közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot is egy betéti társaság egyetlen nyugdíjas beltagjának, aki személyesen is közreműködik a vállalkozás tevékenységében? Változik-e a helyzet, ha ez a beltag más EU-tagállam, illetve harmadik ország nyugdíjas állampolgára? Kell-e valamilyen közterhet fizetni a nyugdíjas beltag után, ha személyesen nem működik közre, a vállalkozás képviseletét pedig díjazás nélkül látja el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Vegyük sorra a kérdéseket. Amennyiben a betéti társaságnyugdíjas beltagja személyesen is közreműködik a társaságban, akkor utána -mint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után – tételesegészségügyi hozzájárulást és egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 20.

Portugál állampolgárságú ügyvezető részére bérelt ingatlan közterhei

Kérdés: Egy magyar kft. lakást bérel munkaviszony keretében alkalmazott portugál ügyvezetőjének. Az ügyvezető a családjával együtt lakja a bérelt ingatlant. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak/kifizetőnek/foglalkoztatónak, illetve az ügyvezetőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéséből arra következtetünk, hogy a portugálállampolgár magánszemély huzamosan hazánkban tartózkodik, tehát belföldiilletőségűnek tekinthető. A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettségeösszes bevételére kiterjed.Az Szja-tv. 4. § (1) bekezdés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 20.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az APEH 2008. március 18-án kiadott tájékoztatója adja meg apontos választ a fenti kérdésre.Egy nagyvállalat (a továbbiakban: társaság) a termékeitértékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást teszközzé. A felhívás szerint az üzletlánc...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 6.

Főfoglalkozású társas vállalkozó betegsége

Kérdés: Betegsége esetén megilleti-e tagi jövedelem azt a főfoglalkozású társas vállalkozót, aki havi rendszerességgel vesz fel jövedelmet, amelyből az egyéni járulékok és a vállalkozói járulék levonásra kerül? Amennyiben igen, fel kell-e tüntetni a táppénzes időszakot a jövedelemmel el nem látott időtartamnál a "jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához" nyomtatványon?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az, hogy a társas vállalkozó személyes közreműködéséretekintettel mikor és milyen összegű tagi jövedelemben részesül, a társaság"belügye", erről jogszabály nem, legfeljebb a tagi munkavégzésre vonatkozómegállapodás vagy a taggyűlés rendelkezik. Nyilvánvaló azonban, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 22.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban jogosan veti fel a kérdést, hogy amikor a munkáltatóa magánszemélynek a munkájáért nem csak munkabért, hanem béren kívülijuttatásokat is ad, akkor ezek a béren kívüli juttatások – étkezési jegy, helyibérlet, önkéntes pénztári hozzájárulás stb. – nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 8.

Vállalkozóként biztosított személy egyéni járuléka

Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?
Részlet az állásfoglalásából: […] Társas vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulékalapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetettjárulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbérkétszeresének megfelelő összeg. Ettől eltérően amennyiben a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 25.
1
…
22
23
24
…
43