421 talált állásfoglalás az egyéni járulék kifejezésre

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli azt a kéttagú kft.-t, amelynek mindkét tagja munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, de egyikük jelenleg GYED-en van, a másik pedig keresőképtelen és táppénzben részesül? A vállalkozásnak nincs alkalmazottja.

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli egy lakásszövetkezet elnöki tisztséget ellátó nyugdíjas tagját abban az esetben, ha évente egyszer, illetve ha havi rendszerességgel kap tiszteletdíjat?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a dolgozónak a munkáltató által bérelt, a munkavállaló részére biztosított lakás mint béren kívüli juttatás után?

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy kft. dolgozója után, aki nem vesz fel munkabért, és a cég a minimálbér után fizeti meg utána a járulékokat?

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?

Kérdés: Le kell vonni a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat a peren kívüli megegyezés alapján fizetett, nem jövedelmet pótló kártérítés összegéből?

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?

Kérdés: Hogyan alakul a bevételi nyilvántartást vezető evás bt. beltagjának járulékfizetési kötelezettsége a társaságban, ha a mellette fennálló 36 órás munkaviszonyában megfizeti a járulékokat?