449 talált cikk az egészségügyi szolgáltatási járulék kifejezésre

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?

Kérdés: Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?

Kérdés: Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?

Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?

Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a járulékbevallási kötelezettségét annak az evás egyéni vállalkozónak, aki év közben vonul nyugdíjba?

Kérdés: Hol és milyen módon válhat biztosítottá Magyarországon egy Ausztriában élő és állandó lakcímmel rendelkező személy, aki Magyarországon csak ideiglenes lakcímmel rendelkezik. Ausztriában igazolnia kellene a magyar biztosítását és az egészségügyi ellátásra jogosultságát.

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a nyugdíjas kültagnak, aki belép egy evás betéti társaságba, de munkát nem fog végezni?

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy 2009-ben a több cégben érdekelt nyugdíjas vállalkozóknak már csak egy helyen kell megfizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot?