447 talált cikk az egészségügyi szolgáltatási járulék kifejezésre

Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?

Kérdés: Kell-e szuperbruttósítani az eho-alapot az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem utáni 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség meghatározásánál, tekintettel arra, hogy az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelemből kell kiindulni?

Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?

Kérdés: Kell-e 2940 forint összegű hozzájárulást fizetnie egy evás egyszemélyes kft. nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű ügyvezetőjének?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az ingatlan-bérbeadás jövedelmének adóalapját 2011-ben, ha a bérbeadás után keletkezik egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, de azt a bérbeadó nem számolja el költségként?

Kérdés: Hol és milyen formában kezdeményeztetheti a szüneteltetés bejelentését egy idényjellegű munkát végző nyugdíjas egyéni vállalkozó? Korlátozott-e a szüneteltetés ideje, illetve év közben bármikor kérhető-e, vagy csak meghatározott időpontokban? Megszűnik-e a járulékfizetési kötelezettség a szüneteltetés ideje alatt?

Kérdés: Van-e kötelező járulékfizetése 2011-ben egy eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki 2011-től saját jogú nyugdíjasnak minősül, vagy csak a havi 5100 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie? Van-e valamilyen jelentősége a vállalkozói kivét nagyságának, illetve vonatkozik-e rá a jövedelemkorlát?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a betéti társaságnak, amelynek egyetlen beltagja kimerítette a táppénzre való jogosultságát, de még mindig beteg, és a téli időszakban egyébként sincs munkája, ezért a járulékokat sem tudná kigazdálkodni?

Kérdés: Kötelező lenne-e valamilyen jövedelemben részesülnie a további jogviszonyaiban annak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személynek, aki "A" bt.-ben kültagként semmilyen jövedelemben és járulékalapot képező kifizetésben nem részesül, "B" kft. megbízott ügyvezetőjeként jövedelemben nem részesül, "C" kft. "v. a." végelszámolójaként semmilyen megbízási díjban vagy jövedelemben nem részesül, "D" kft.-ben pedig 75 százalékos tagként jövedelemben és osztalékban nem részesül (kizárólag kedvezményes adózású juttatásokban: pl. üdülési csekk vagy internethasználat)? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik vállalkozásnak, vagy elegendő, hogy a munkáltatója nyilatkozik, hogy 36 órás munkaviszonya után minden járulékot megfizet utána?

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a megbízási díj után abban az esetben, ha az összeg nem éri el a minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, és a megbízottnak van főállású munkahelye, ahol biztosított? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a megbízott semmilyen biztosítással járó jogviszonnyal nem rendelkezik? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik esetben?