Találati lista:
381. cikk / 682 Munkanélküli foglalkoztatása
Kérdés: Az Eho-tv. 7. § h) pontja alapján a tartósan munkanélküli foglalkoztatása esetén a foglalkoztató mentesül a tételes eho megfizetése alól. A mentességet illetően a munkaügyi központtal kötött munkakipróbálás támogatásának tartamára, vagy annak lejárta után is, esetleg nyugdíjazása időpontjáig minősül a dolgozó tartósan munkanélkülinek? Ha ez a dolgozó munkahelyet változtat, az új munkáltató részesül-e a mentességben?
382. cikk / 682 Nyugdíjas ügyvezető jogállása
Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
383. cikk / 682 Nappali tagozatos hallgatók juttatásának közterhei
Kérdés: Egy cég tanulói szerződést kötött utolsó éves, nappali tagozaton tanuló, főiskolai tanulmányokat folytató hallgatókkal, amelynek tartalma szerint 2005. február hótól 2005. július hóig havi 25 ezer forintban részesülnek, amely összegért vállalják, hogy havi 2 alkalommal (hétvégén) részt vesznek a cég által szervezett tájékoztatókon, és az iskola befejezése után 2005. augusztus 1-jétől a cégnél helyezkednek el. Biztosítottá válnak-e a tanulók a 2005. február hótól 2005. júliusig terjedő időszakban, illetve milyen közterheket kell megfizetni a havi 25 ezer forint után?
384. cikk / 682 Viszonteladók részére hirdetett nyereményjáték
Kérdés: Viszonteladókat és lakossági vásárlókat is kiszolgáló ital-nagy- és -kiskereskedelmi kft. viszonteladói körében a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, melynek eredményeként a játékban meghatározott forgalmi növekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Járulékfizetés szempontjából minek minősül ez a nyeremény, kell-e utána fizetni a társaságnak?
385. cikk / 682 Amerikai állampolgárságú beltag közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik, ha egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagja személyes közreműködés címén jövedelmet vesz fel a bt.-től? Hogyan módosul a kötelezettség, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
386. cikk / 682 Eva hatálya alá tartozó nyugdíjas társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagjának abban az esetben, ha közreműködéséért nem vesz ki illetményt, és egyéb munkavégzéssel járó jogviszonya nincs?
387. cikk / 682 Építőközösség jogállása és kötelezettségei
Kérdés: A külterületi vízhálózatot a magánszemély tagok hozzájárulásából kiépítő víztársulat a befejezés után – 2002-ben – építőközösséggé alakult át. Vállalkozási tevékenységet nem végez a közösség, bevétele a vízhálózatra újonnan rákötő tagok által fizetett hozzájárulásból van, ami jelenleg 225 000 forint/rákötés. Ebből jelenleg a közösség által felépíttetett hálózat karbantartása történik. Milyen jogszabály vonatkozik az építőközösségekre? Milyen nyilvántartást kell vezetnie bevételeiről és kiadásairól, mivel nem tartozik az Szt. hatálya alá? Kell-e adószámot kérni, illetve milyen egyéb kötelezettségük van az APEH felé? Milyen adólevonás és járulékkötelezettség keletkezik a képviselő részére kifizetett havi 15 000 forint összegű tiszteletdíj, illetve a pénzügyi megbízott részére kifizetett havi 6000 forint összegű könyvelési díj után?
388. cikk / 682 Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai
Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
389. cikk / 682 Tételes eho részmunkaidős nyugdíjas munkavállaló esetében
Kérdés: Egész hónapra vagy kizárólag a ledolgozott napokra kell-e megfizetni a tételes eho-t annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, akit takarítóként munkaviszonyban heti 1 alkalommal 6órában foglalkoztatnak?
390. cikk / 682 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
