899 talált állásfoglalás az egészségbiztosítási járulék kifejezésre

Kérdés: Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, aki heti 20 órás munkaviszonyban és heti 16 órát elérő megbízási jogviszonyban áll? Jogosult-e az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítás ellátásaira, amennyiben részére az említett két jogviszonya alapján a két kifizető összevontan 131 000 forint után vonja le és fizeti meg a 4+3 százalék egészségbiztosítási járulékot havonta?

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy gyermeknevelési támogatásban részesülő főállású anya 4 órás foglalkoztatása esetén?

Kérdés: Egy 4 év óta folyamatosan biztosított, szülés előtt álló nő közszolgálati jogviszonya 2007. december 31-én megszűnik, új szerződést nem köt vele az önkormányzat. Jogosult lesz-e táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, ha 2008. január 1-jétől őstermelői tevékenységet folytat? Ebben az esetben a kezdés évében a minimálbér után minden járulékot meg kell fizetnie? Meg kell-e fizetnie valamennyi járulékot abban az esetben is, ha 2008-ban a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, és 2009-ben vállalja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést?

Kérdés: Egy anya 1999. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. Első gyermekével 2005. augusztus 28-tól 2006. február 11-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd 2006. február 12-től 2007. augusztus 28-ig GYED-en volt. Az anya jelenleg ismét terhes, a második gyermek születésének várható ideje 2007. december 5. Veszélyeztetett terhessége miatt a kezelőorvos 2007. augusztus 29-től keresőképtelen állományba vette, ettől az időponttól a második gyermek születéséig az apa veszi igénybe a GYES-t. Jár-e az anya részére a 15 nap betegszabadság? Mi lesz a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja? A dolgozó 2005. évi jövedelme, amely után a GYED megállapításra került, 1 260 686 forint. Kieső idő: 2005. február 2-től február 6-ig táppénz, 2005. augusztus 28-tól december 31-ig TGYÁS miatt. Kedvezőbb lenne-e, ha a szabadságot is igénybe venné a dolgozó, vagy az maradhat a későbbi időre?

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot a nyugdíjas részére 2007 májusában kifizetett 2006. évi prémium után annak ellenére, hogy ez a fizetési kötelezettség csak 2007. április 1-jén lépett életbe?

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.

Kérdés: Helyesen jár-e el az az NB I-es sportegyesület, amely a szövetség által kiküldött mérkőzésvezető bírók díját versenybírói költségelszámolás alapján fizeti ki, és kizárólag a 11 százalék ehót fizeti meg a kifizetett díj után?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.

Kérdés: Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozói tevékenységet végez. A 2006-2007. tanév I. félévében iskolalátogatási igazolással rendelkezik, a II. félévben passzív hallgatói jogviszonyt igazoltak számára, a 2007-2008. tanévre pedig nem iratkozott be a főiskolára, OKJ-s tanfolyamot szeretne végezni. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége, illetve mikortól meddig tekinthető tanulónak?