Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a betegszabadságot elszámolni egy 48 órás munkarendben foglalkoztatott munkavállaló betegsége esetén? Az első héten a munkarend szerinti napokat kell figyelembe venni, majd az azt követő héten kell az 5+2 rendszert alkalmazni, vagy a betegszabadság ideje alatt mindvégig az 5+2-t, ugyanis a munkaidő beosztása alapján heti kettőnél több pihenőnap van.
Részlet a válaszából: […] ...ellátásra, hanem betegszabadságra válik jogosulttá. A betegszabadság idejére járó ellátást – a munkavállaló távolléti díjának 80 százalékát – nem a társadalombiztosítás, hanem a munkáltató köteles fizetni. A fentiektől eltérően az üzemi baleset és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Jogosult-e a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bek. b) és c) pontja alapján a munkavállaló igényelni a munkába járás költségeinek megtérítését, ha egészségügyi problémái miatt a távolsági busz helyett gépkocsiját kénytelen használni erre a célra? Megkaphatja-e a költségtérítést 2003. január 1-jéig visszamenőleg?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató köteles megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának a 80 százalékát, ha elővárosi vasúton vagy helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...a törzsbetétek arányától. Amennyiben a magasabb összegű osztalék fizetését a tag személyes közreműködése magyarázza, vagyis ennek díjazásaként fogható fel, úgy az általános szabályok szerint, mint biztosított társas vállalkozó részére kiosztott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás, munkáltató által a dolgozó javára fizetett biztosítás, mobiltelefon-, illetve cégautó-használat, önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, továbbtanulási költségek, albérleti hozzájárulás, ruházati hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] ...érintett ügyvezető nem részesül jövedelemben, vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség sem merülhet fel.Amennyiben az ügyvezető díjazás ellenében folytatja tevékenységét, akkor el kell dönteni, hogy az munkabér vagy megbízási díj legyen-e.Ez utóbbi esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...után az általános szabályoknak megfelelően kell megfizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 3450 forint tételes egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] ...legfőbb szerve által bármikor visszahívhatók.A vezető tisztségviselői megbízás ellátásáért – ha ezt törvény nem zárja ki – díjazást lehet megállapítani.A Gt. 21. § (2) bekezdése értelmében vezető tisztségviselő a közkereseti és a betéti társaságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok. Ez esetében azt jelenti, hogy amennyiben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak (tehát nem nyugdíjas) és nem rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással, akkor a minimálbér alapulvételével kell megfizetni utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag munkaképesség-csökkenése

Kérdés: Egy bt. kültagja 38 év járulékfizetés után – melyből 24 év munkaviszony és 14 év tagsági viszony – munkaképességét 50 százalékban elvesztette. A 8/1983. EüM-PM együttes rendeletre hivatkozva a Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a rendszeres szociális járadékra benyújtott igényét elutasította. A betéti társaság 2003 áprilisában megszűnt. Milyen ellátást igényelhet a megrokkant személy abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékra benyújtott igény elutasítása jogos volt?
Részlet a válaszából: […] A kérdező rendszeres szociális igényének elutasítása jogos volt, mert a hivatkozott rendelet hatálya kizárólag a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban, továbbá szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme után kell megfizetnie a társaságnak a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, de amennyiben nem részesül ilyen címen jövedelemben, vele kapcsolatban nem merül fel társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
511
512
513
541