Társas vállalkozó jogviszonya munkaviszony létesítése esetén

Kérdés: Hogyan változik a jogviszonya annak a társas vállalkozónak, aki 2002 augusztusától 2004. január 25-ig ügyvezetői teendőit főállásban, tagi jogviszonyban látta el, január 26-tól azonban főállású munkaviszonyt létesített egy másik vállalkozásban? A tag az ügyvezetői teendőket továbbra is személyesen végzi. Milyen igazolásokat kell az új munkáltató részére kiadni, illetve a társasági szerződésben kell-e a változást rögzíteni, vagy elég csak egy taggyűlési határozat? Van-e egyéb nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya alapján, tehát társas vállalkozóként látja el [Tbj-tv. 4. § d) 1. alpontja].Ennek megfelelően – feltéve hogy nem nyugdíjas – a járulékokat (29 százalék tb-, 8,5 százalék nyugdíj- és 4 százalék egészségbiztosítási járulék) a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszonnyal rendelkező kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség terheli azt az evaalany betéti társaságot, amelynek heti 40 órás főállású munkaviszonynyal rendelkező kültagja ingyenesen végzi a társaság könyvelési feladatait?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított társas vállalkozó, feltéve hogy nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak [Tbj-tv. 4. § e) pontja], azaz nyugdíjasnak.Vállalkozói tevékenysége mellett rendelkezik azonban legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címkék:    

Felhasználói szerződés

Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
Részlet a válaszából: […] ...a felhasználói szerződésben lefektetett alapokhoz kell igazodni. Tehát ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a vagyonértékű jog a díjazás 60 százaléka, és az alkotói díj, vagyis a személyes munkavégzés díjazása 40 százalék, akkor azt kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Betegszabadság fizetett ünnep ideje alatt

Kérdés: A távolléti díj 80 százalékára, vagy a távolléti díj teljes összegére jogosult a dolgozó, aki fizetett ünnep idején betegszabadságon van?
Részlet a válaszából: […]

A betegszabadság időtartamát a fizetett ünnep nem szakítja meg, tehát arra a napra is legalább a távolléti díj 80 százaléka jár a dolgozónak.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói teendők szülés esetén

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?
Részlet a válaszából: […] ...követő naptól az anya – ha rendelkezik az Eb-tv. 42/A §-ban előírt feltételekkel – gyermeke kétéves koráig gyermekgondozási díjat, a gyermeke harmadik életévének betöltéséig gyermekgondozási segélyt vehet igénybe.A biztosítottnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címke:

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak az édesanyának az esetében, akinek nagyobbik gyermeke 2003 decemberében betöltötte a 3. életévét, és aki 2004. évben ismét szülni fog? Kell-e 180 napi jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...évi, vagy a 180 napi jövedelemből számított naptári napi átlag képezi a terhességi-gyermekágyi segély, és ugyanúgy a gyermekgondozási díj alapját. Ha nincs a biztosítottnak az előzőekben meghatározott időtartamok alatt legalább 180 napi jövedelme, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címke:

Anyasági ellátások határozott idejű munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A szülést követően milyen ellátásokra jogosult az az édesanya, akinek első gyermeke határozott idejű, 2002. augusztus 16-ig tartó munkaviszonya idején, 2002. február 21-én született, második gyermeke pedig 2004. március 7-én?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Cst. 26. §-a értelmében a gyermekgondozási segély összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (tehát a GYES nem jár kétszeresen).Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...járulék alapját képező jövedelme, tényleges keresete – mely a fizetett szabadság és a betegszabadság időtartamára járó távolléti díj – ezt az összeget eléri. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címke:

Apák munkaidő-kedvezményére járó távolléti díj

Kérdés: Van-e valamilyen járulékvonzata az apákat megillető 5 napos munkaidő-kedvezményre fizetett távolléti díjnak, és ha igen, hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...említett 5 nap munkaidő-kedvezmény az Mt. 138/A. §-a alapján illeti meg az apát. A kedvezményt – melynek tartamára távolléti díj jár – a gyermek születését követő második hónap végéig az apa kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
Részlet a válaszából: […] ...– egészségbiztosítási járulék fizetésére.Ugyancsak köthető megállapodás nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 26,5 százalék nyugdíjbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék fizetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címkék:  
1
512
513
514
556