Jogalap nélkül kifizetett családi pótlék visszavonása

Kérdés: Családi pótlék jogalap nélküli igénybevétele esetén milyen időszak tekinthető "hosszabb idő alatt megtérülő követelésnek"? A dolgozó családi pótlékából vagy munkabéréből kell-e levonni ezt az összeget, és a dolgozó kérésére levonható-e egyben a teljes összeg?
Részlet a válaszából: […] ...az esetbenveszélyezteti súlyosan a család megélhetését, ha a családban– az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregséginyugdíjminimum legkisebb összegének kétszeresét (49 400 forint), vagy– magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Társadalombiztosítási jogszabályok változásai 2005-ben

Kérdés: Milyen fontos változások történtek a társadalombiztosítási jogszabályok vonatkozásában 2005. január 1-től?
Részlet a válaszából: […] ...változás nemtörtént. A járulékok alapja és mértéke is lényegében változatlan maradt. ATbj-tv. 24. § értelmében azonban a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékotegyértelműen a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvénybenmeghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...forintot, illetvejövedelemnagysághoz kötött.Jövedelemkorlátozás nélkül levonható kedvezmények:– Változatlanul levonható a magán-nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítés 30 százaléka, kivéve, ha azt a munkáltató egyoldalúkötelezettségvállalás alapján fizette be. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Szakképzési hozzájárulás bt-beltag után

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie a betéti társaságnak az egyetlen beltag személyes közreműködése ellenértékeként fizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...-kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, azérvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandójárandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyesközreműködése ellenértékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetni 2004-ben, illetve 2005-ben egy korlátolt felelősségű társaságnál évközi szakmai gyakorlatukat töltő szakmunkástanulók részére kifizetett havi 7000 forint összegű jövedelem után abban az esetben, ha kötöttek tanulószerződést, illetve ha nem? Az eddigi gyakorlatban semmilyen közteherfizetés nem történt. Helyesen járt-e el a társaság? Folytatható-e a tanulók gyakorlati képzése kizárólag a gazdálkodó szervezet és az iskola közötti megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a szakképző iskola tanulói jogviszonyt, akkor aszorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára atanulónak díjazást kell fizetni. A díjazás havi összege nem lehet kevesebb aSzak-tv.-ben meghatározott tanulószerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Tagságra kötelezett pályakezdő

Kérdés: A tanulószerződéssel foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a Tbj-tv. 4. § n) pontja értelmében véleményünk szerint pályakezdőnek minősül. Néhány magánnyugdíjpénztár azonban nem így értelmezi a törvényt, és nem akarja záradékolni a belépési nyilatkozatokat a tanulószerződés megkötésének a napjával. Melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...tehát ettől az időponttól vitathatatlan atanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókötelező magánnyugdíj-pénztári tagsága.2005. január 1-jétől pedig egyértelműen megfogalmazza a jogszabály,hogy a tanulószerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemfigyelembevételével.A Tbj-tv. 26. §-ának (3) bekezdése szerint az egyháziszemély után – ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő egyháziszemélyt – az egyház a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényesminimálbér alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Biztonsági őrök foglalkoztatása

Kérdés: Lehet-e a biztonsági őröket megszakítás nélküli, készenlét esetén napi 24 órában foglalkoztatni? Munkakörük részben vagy egészben készenléti jellegűnek minősül-e? Amennyiben a készenlét teljes időtartamára megkapják a munkabérüket, fizetendő-e részükre bérpótlék, illetve bérpótlék fizetése esetén a kollektív szerződés meghatározhat-e átalánydíj-fizetést?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 147. §-ában foglalt rendkívüli munkavégzésértjáró pótlékra vonatkozó rendelkezésektől, a műszakpótlék átalánydíj formájábantörténő megállapítására, illetve kifizetésére vonatkozó rendelkezést tartalmaznak.Az irányadó jogalkalmazói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Baleseti táppénz összegének kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a baleseti táppénz összegét annak a 2004. március 2-től munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2004. október 21-én üzemi balesetet szenvedett, minek következtében október 22-től keresőképtelen beteg. 2004. szeptember havi munkabére 185 600 forint, amiből 5840 forint 1 nap szabadságra járó távolléti díj, 11 680 forint pedig túlóra.
Részlet a válaszából: […] ...baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehetőfigyelembe a távolléti díj. A túlóra – mint nem rendszeres jövedelem – napiátlagának kiszámítására eltérő – a táppénzre vonatkozó – szabályt kellalkalmazni. Tehát 168 080 Ft:29 nap = 5795,86 Ft/nap ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Német állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kell-e a német állampolgárságú magánszemély által Magyarországon ellátott ügyvezető igazgatói teendőkért kapott díjazás után társadalombiztosítási járulékot, ehót, munkaadói járulékot fizetni, illetve nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot vonni és fizetni abban az esetben, ha a magánszemély Németországban biztosított és ezt az E101-es nyomtatványon igazolta?
Részlet a válaszából: […] ...után meg kell fizetni aszázalékos ehót. Abban az esetben, ha az ügyvezetői teendők ellátásamunkaviszony keretében történik, a kifizetett díjazás után meg kell fizetni a 3százalék munkaadói és az 1 százalék munkavállalói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
1
486
487
488
552