Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Valóban nem számít bele a rokkantsági nyugdíj mellett végzett munka a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év szolgálati időbe annak az igénylőnek az esetében, aki 2000-ben vált jogosulttá az ellátásra, és mellette részmunkaidős állást vállalt, a rokkantsági nyugdíja megszüntetése, 2011 óta pedig teljes munkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül csak az a nő jogosult teljes összegű öregségi nyugdíjra, aki negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.

1952-ben és 1953-ban született férfi

Kérdés: Hatályos jelenleg is a kormányhivatal honlapján található cikk, amely szerint az 1952-1953 évben született férfi, aki betöltötte a 60. életévét, és rendelkezik legalább 42 éves munkaviszonnyal, jogosult csökkentett összegű öregségi nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] ...azt kell mondanunk, hogy a kormányhivatal tájékoztatója nem aktuális. Az előrehozott öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok már több mint egy éve, pontosan 2012. január 1-jén hatályukat vesztették.Az előrehozott öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-jével más,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.

Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása

Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...kí­­vüli juttatás nem tekinthető járulékalapot képező jövedelemnek, ezért utána a kiegészítő tevékenységet folytató tagnak nyugdíjjárulékot fizetnie nem kell. Ugyancsak nem keletkezik a tagnak adott béren kívüli juttatás után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Beltag nyugdíjba vonulása

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy egy bt. egyetlen beltagja csak akkor tud nyugdíjba menni, ha lemond beltagságáról, illetve az ügyvezetésről?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 18. §-ának (2), illetve (2a) bekezdésében foglaltak szerint a nyugdíjjogosultság egyik feltétele, hogy az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően számára a teljes öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj-tv. (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Nyugdíjas végelszámoló megbízási díja

Kérdés: Lemondhat a megbízási díjáról a nyugdíjas végelszámoló, aki nem tagja a társaságnak? A végelszámolást végző személy eddig rendelkezett egy másik cégnél heti 40 órás munkaviszonnyal, a végelszámolás alatt álló társaságnál pedig megbízási szerződés alapján havi 5000 forint összegű díjazásban részesült, most azonban 40 éves jogviszonyára tekintettel nyugdíjba vonult, és le kíván mondani a megbízási díjáról, tekintettel arra, hogy a cégnek semmilyen bevétele nincs, a költségeit tagi kölcsönből fedezi.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésbeli végelszámoló a havi 5000 forint díjazással járó megbízási jogviszonya alapján nem tartozik biztosítási kötelezettség alá [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésének g) pontja], ezért utána a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...A Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja átalány­adózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy az indiai magánszemélyt terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a nyugdíjjárulékot vagy a kifizetésre került (nettó) 150 000 forint díjazás bruttó összege alapulvételével kell megfizetnie a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a főállású kisadózók számára előírt havi 50 000 forint összegű tételes adót az a személy, aki egy betéti társaság kültagja is, de a cégben nem köteles személyes közreműködésre? Biztosítottá válik-e abban az esetben, amennyiben kültagként mégis végez tevékenységet a társaságban? Meg kell fizetni ebben az esetben a főfoglalkozású tagok utáni járulékot? Fizethető tagi jövedelem a részére?
Részlet a válaszából: […] ...százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munka­erő-piaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. E kötelezettségét nem befolyásolja a havi 50 ezer forintos kata egyéni vállalkozóként történő megfizetése, ahogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Mi a különbség egy heti 36 órás biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó 2013 első, illetve második félévi járulékfizetési kötelezettsége között?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után meg kellett fizetnie a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, addig július 1-jétől mind a 7, mind pedig a 10 százalékot csak (a szociálishozzájárulásiadó-alapjával megegyezően)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Kiegészítő tevékenységű tag baleseti táppénze

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a személy, akit egy kft. munkaviszonyban működő tagjaként 2013 januárjában üzemi úti baleset ért, ami miatt több hónapon keresztül baleseti táppénzben részesült, 2013. július 1-jétől nyugdíjba vonult, ettől az időponttól kiegészítő tevékenységű tagként működik közre a társaságban, és szeptembertől a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelenné vált?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vagy társas vállalkozót is megilleti a baleseti ellátás és ezen belül a baleseti táppénz, melynek összege az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresének a naptári napi összegének a 100, illetve úti üzemi baleset esetén a 90 százaléka az Eb-tv. 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.
1
270
271
272
557