Felszolgálási díj nyugdíjjáruléka

Kérdés: Levonhatja-e a munkáltató a munkavállalótól a felszolgálási díj után fizetendő nyugdíjjárulékot? Jogosult lesz-e ezen befizetés után valamilyen ellátásra a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...– 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátóüzletfelszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15 százaléknyugdíjjárulékot fizethet. A vendéglátóüzlet felszolgálója a borravaló utánfizethető járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...ezt az összeget,d) a felszolgálási díj 81 százalékát,e) a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótólközvetlenül kapott borravaló 81 százalékát,f) azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a munkaadói járulék alapja megegyezik atársadalombiztosítási járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja pedig atermészetbeni egészségbiztosítási járulék alapjával.Csakhogy ezeket a járulékokat az Flt. 40., illetve 41.§-ának előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ábanmeghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót. A Tbj-tv. 4. § k) pontja értelmében járulékalapot képezőjövedelem:1. az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, afelszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótólközvetlenül kapott borravaló,2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában amunkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott járulékalapot kell tekinteni, kivéve a Tbj-tv. 21.§-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót. Tehátnem kell munkaadói járulékot fizetni a társadalombiztosításijárulék-alapot nemképező jövedelmek (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, afelszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótólközvetlenül kapott borravaló.Az Szja-tv. 7. §-a alapján a munkáltató által az önkéntesegészségpénztárba a minimálbér 30 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...ezt az összeget,– a felszolgálási díj 81 százalékát,– a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótólközvetlenül kapott borravaló 81 százalékát,– azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)alapjának 50 százalékát, amely után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatás adóalapkéntmeghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összegét, – a felszolgálási díjat és a borravalót, valamint – a jubileumi jutalmat, – a végkielégítést, – az újrakezdési támogatást, – a szabadságmegváltás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Borravaló utáni közterhek

Kérdés: Milyen nyilvántartásokat kell vezetnie annak a felszolgálónak, aki növelni kívánja a nyugdíj alapját, és ezért a borravaló után szeretné a 15 százalékot megfizetni? Mikor és hogyan kell a járulékokat befizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...borravalót – ellentétben a felszolgálási díjjal, amely amunkáltatón keresztül jut el a munkavállalókhoz – a felszolgáló közvetlenül avendégtől kapja. (Arra már többször is felhívtuk a figyelmet: amennyiben aborravaló "bevételezésre" kerül, és kifizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.