442 talált cikk a betegszabadság kifejezésre

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?

Kérdés: A tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulók részére kötelezően kiadandó évi 10 napot csak a gyakorlati foglalkozás napjaira, vagy az iskolában töltött napokra is kell számfejteni? A tanulói jogviszony megszűnésekor ki kell-e állítani a tb-igazolványt és a jövedelemigazolást? Abban az esetben, ha a volt tanuló 30 napon belül elhelyezkedik, a táppénzének az alapja a tanulói juttatás lesz?

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a biztosítottnak az esetében, aki "A" foglalkoztatónál 1999. november 1-jétől jelenleg is, de 2004. december 31-ig napi 8 órás munkaidőben, majd 2005. január 1-jétől napi 4 órás munkaidőben, "B" foglalkoztatónál 2002. október 1-jétől napi 4 órás munkaidőben dolgozik, és 2005. június 24-étől veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesül? A szülés várható dátuma 2006. február 17. A táppénz összegének megállapításánál figyelembe kell-e venni a betegszabadság címén kifizetett összeget? A dolgozónak a 2005. évre maradt még 16 nap fizetett szabadsága. Befolyásolja-e a táppénz összegét, ha keresőképessé válik, felveszi a munkát, majd a fizetett szabadságát igénybe veszi, ismét keresőképtelen lesz, és táppénzt igényel? Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában a terhességi-gyermekágyi segélyre? Milyen jövedelem alapulvételével kerül sor a szülést követően a terhességi-gyermekágyi segély folyósítására?

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha az alkalmazásában álló szlovák állampolgárságú biztosítottak otthon válnak keresőképtelenné?

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani az ellátások összegét annak a 2001. december 1-jétől munkaviszonyban álló nőnek, aki szülése miatt 2004. szeptember 11-étől 2005. május 25-éig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd május 26-ától jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül? Szerződés szerinti munkabére 65 000 Ft/hó. A biztosított betegsége miatt 2004. február 11-étől március 2-áig betegszabadság címén távolléti díjban, majd augusztus 11-éig táppénzben részesült. Ezt követően 2004. augusztus 12-étől szeptember 10-éig fizetett szabadságát vette igénybe. A szabadság időtartamára elszámolt jövedelme összesen 65 000 forint (augusztusra 41 364 forint, szeptemberre 23 636 forint) volt.

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg azt a több munkahellyel rendelkező biztosítottat, akinek munkába menet a buszra történő felszálláskor kifordult a bokája, e naptól keresőképtelen beteg, és baleseti táppénzt igényel? Egyik munkáltatójánál teljes munkaidőben foglalkoztatják, a másik foglalkoztatónál heti 20 órában dolgozik. Ez utóbbi foglalkoztatónál 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.

Kérdés: Egy tíz éve egyéni vállalkozóként működő biztosított 2005. április 11-én egy kft.-nél napi 4 órás munkaviszonyt létesített. Mint egyéni vállalkozó, járulékot a minimálbér alapulvételével fizet. A kft. az egészségbiztosítási járulékot a havi munkabére (jövedelme) után vonja le. A dolgozó 2005. május 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Hogyan kell a biztosított táppénzjogosultságát elbírálni?

Kérdés: Jogosult-e 100 százalékos táppénzre az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki évi rendes szabadsága alatt balesetet szenvedett, amelyből kifolyólag előreláthatóan hosszú ideig lesz betegállományban? Az orvosi igazoláson "4" kód szerepel. A szabadság további idejére táppénzt vagy szabadságot kell fizetni?