286 cikk rendezése:
211. cikk / 286 Betéti társaság beltagjának és kültagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterhek fizetésére kötelezett egy betéti társaság beltagja, akinek heti 40 órás bejelentett munkaviszonya van a betéti társaságon kívül, valamint hogyan alakul ugyanezen betéti társaság kültagja utáni fizetési kötelezettség, aki főállású egyéni vállalkozó, és a minimálbér után fizeti a járulékait?
212. cikk / 286 Betéti társaság beltagjának eho-ja
Kérdés: Kell-e eho-t fizetni egy bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, tehát 62 éves elmúlt?
213. cikk / 286 Amerikai állampolgárságú beltag kötelezettségei
Kérdés: Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie (EMMA-, OEP-bejelentés), illetve járulékköteles jövedelmet felvennie egy bt. amerikai állampolgárságú beltagjának, ha Magyarországon tartózkodási engedélyt kapott? Változtat-e a válaszon az, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
214. cikk / 286 GYES-en lévő beltag járulékai
Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimumjárulékokat egy 2005-ben alakult betéti társaság beltagja után, aki az alakuláskor GYES-en volt, és azóta is folyamatosan részesül az ellátásban?
215. cikk / 286 Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka
Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
216. cikk / 286 Csökkent munkaképességű beltag közterhei
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki heti 40 órában dolgozik saját cégében, nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, és munkaképességét ötven százalékban elvesztette? Hogyan változik a helyzet, amennyiben munkaképesség csökkenése 67 százalékos? Meg kell-e fizetnie a minimálbér után a járulékokat abban az esetben, ha nem vesz fel tagi jövedelmet? A levont 4 százalék és 8,5 százalék nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie, vagy csak a 18 és 11 százalékot? Hol található minderre törvényi hivatkozást?
217. cikk / 286 Amerikai állampolgárságú beltag közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik, ha egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagja személyes közreműködés címén jövedelmet vesz fel a bt.-től? Hogyan módosul a kötelezettség, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
218. cikk / 286 Betéti társaság beltagjának önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári tagdíja
Kérdés: Betéti társaság tagjára is értelmezhető-e a Tbj-tv. 21. § b) pontja, vagyis fizethet-e önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári tagdíjat a minimálbér összeghatáráig a tagi jogviszony alapján egy betéti társaság a beltagja javára társadalombiztosítási járulék kötelezettsége nélkül? Fennáll-e a havi tagdíj személyijövedelemadó-mentessége is?
219. cikk / 286 Eva hatálya alá tartozó nyugdíjas társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagjának abban az esetben, ha közreműködéséért nem vesz ki illetményt, és egyéb munkavégzéssel járó jogviszonya nincs?
220. cikk / 286 Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?