Találati lista:
221. cikk / 273 Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói
Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
222. cikk / 273 Szociális foglalkoztatás
Kérdés: Valóban csak nyugdíjjárulékot kell-e fizetnie a szociális foglalkoztatottakat alkalmazó cégnek? Hogyan kell ezt jelenteni az APEH-nak, tekintettel arra, hogy ezek a munkavállalók nem biztosítottak?
223. cikk / 273 Magyarországra kiküldött olasz állampolgárságú munkavállaló jogviszonya
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a magyarországi cégnek abban az esetben, ha egy külföldön biztosított olasz állampolgárságú munkavállaló Magyarországra jön kiküldetésbe, és 183 napot meghaladóan dolgozik hazánkban? A dolgozó Magyarországon semmilyen juttatást sem kap.
224. cikk / 273 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
225. cikk / 273 Biztosítottak bejelentése határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?
226. cikk / 273 Külföldi alkalmazásban álló főállású egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Keletkezik-e Magyarországon egyéni vagy kifizetői minőségében járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki Olaszországban főállású munkahelyen dolgozik, ahonnan hivatalos igazolást is kap, és tevékenységét Magyarországon jelenleg alkalmazottal folytatja? Milyen bejelentési kötelezettsége van a vállalkozónak?
227. cikk / 273 Járulékalap betegszabadság esetén
Kérdés: Ki kell-e egészíteni a fizetendő járulékalap összegét a 125 000 forint összegű minimum-járulékalap összegére annak a dolgozónak az esetében, aki betegállományba megy, és az első 15 napra számfejtett betegszabadság miatt a bére és a betegszabadság összege nem éri el a minimum-járulékalap összegét? Például a bér összege 107 955 forint, a betegszabadság idejére számfejtett juttatás 13 637 forint, együttesen 121 592 forint.
228. cikk / 273 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya
Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
229. cikk / 273 Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja
Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
230. cikk / 273 Magán-nyugdíjpénztári tagdíj jóváírása
Kérdés: Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot – a foglalkoztató nem tesz az adóhatósághoz bejelentést –, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A többletjárulék-befizetés az egyén számláján kerül jóváírásra pl. a magán-nyugdíjpénztári levonási kötelezettség esetén? Az elektronikus bevallók esetében automatikusan a tényleges bér alapján történik a járulékok bejelentése és befizetése?
