Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Az állam nem fizet tovább az eltartott nagykorúakegészségügyi ellátásáért. 2007. április 1-jétől a minimálbér 9 százalékának megfelelőösszegű egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében jogosultak az alapvetőtermészetbeni ellátásra.A Tbj-tv. 16. §-a az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Biztosítottak bejelentése határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] A Mt. szabályai különbséget tesznek a munkaviszonymegszűnése és megszüntetése között. A munkaviszony megszűnése azt jelenti, hogya felek külön erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, a meghatározott objektívkörülmények beálltával, automatikusan megszűnik. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Külföldi alkalmazásban álló főállású egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Keletkezik-e Magyarországon egyéni vagy kifizetői minőségében járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki Olaszországban főállású munkahelyen dolgozik, ahonnan hivatalos igazolást is kap, és tevékenységét Magyarországon jelenleg alkalmazottal folytatja? Milyen bejelentési kötelezettsége van a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozónak alkalmazottai után természetesen továbbra isaz általános szabályok szerint meg kell fizetnie a járulékokat, valamint atételes eho-t.A saját maga utáni járulékfizetés vonatozásában azonban mármás a helyzet. Az 1408/71/EGK rendelet egyik alapelve, hogy minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Járulékalap betegszabadság esetén

Kérdés: Ki kell-e egészíteni a fizetendő járulékalap összegét a 125 000 forint összegű minimum-járulékalap összegére annak a dolgozónak az esetében, aki betegállományba megy, és az első 15 napra számfejtett betegszabadság miatt a bére és a betegszabadság összege nem éri el a minimum-járulékalap összegét? Például a bér összege 107 955 forint, a betegszabadság idejére számfejtett juttatás 13 637 forint, együttesen 121 592 forint.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntésénél annak a körülménynek van meghatározószerepe, hogy a dolgozó foglalkoztatója a járulékbevallási kötelezettségénekhavonta elektronikus formában tesz-e eleget, vagy sem. Amennyiben igen, aminimum-járulékalap összegére történő kiegészítés szóba sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése értelmében az 5. § (1)bekezdésének a) pontjában említett biztosított – idetartozik a kérdésbenérintett munkaviszonyban álló személy is – foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj jóváírása

Kérdés: Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot – a foglalkoztató nem tesz az adóhatósághoz bejelentést –, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A többletjárulék-befizetés az egyén számláján kerül jóváírásra pl. a magán-nyugdíjpénztári levonási kötelezettség esetén? Az elektronikus bevallók esetében automatikusan a tényleges bér alapján történik a járulékok bejelentése és befizetése?
Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjpénztár felé teljesítendő tagdíjbevalláson afoglalkoztató a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított– pl. a munkaviszonyban álló személy – esetében tagdíjalapként azt az összegetköteles megjelölni, amely után az adott hónapban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címke:

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. által 2006. szeptember 1-jétől bevezetett újfogalom a minimum-járulékalap. Ennek lényege, hogy a foglalkoztatónak a Tbj-tv.5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint biztosított foglalkoztatottjai – idetartozik a kérdéssel érintett munkaviszonyban álló személy is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
Részlet a válaszából: […] A válasz két jogszabályhely egybevetése után adható meg. Avonatkozó jogszabályok értelmében a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontjábanemlített biztosított – egyebek között a munkaviszonyban álló személy -foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 17/A. §-ában előírtak alapján a foglalkoztató és abiztosított egyéni vállalkozó elektronikus úton az Art. 31. § (2) bekezdésébenmeghatározott bevallásában a tényleges járulékalap feltüntetésével tesz elegetbejelentési, illetőleg változásbejelentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.
1
22
23
24
27