Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv.-ben foglaltak alapján a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.A kérdésben jelölt szabadságmegváltás esetében a 2002. évben nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség az alábbiak miatt:A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt választ adnánk a kérdésre, röviden összefoglaljuk a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok szerint rokkantsági nyugdíj csak annak a személynek állapítható meg, aki a munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, és az egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel. Az a személy, aki munkaképességét 50 százalékban vesztette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címkék:    

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] Rendszeres szociális járadék – a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján – annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak jár, akinek munkaviszonyát megszüntetik, nem rehabilitálható, és az átmeneti járadékhoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Passzív táppénz

Kérdés: Mely esetekben, kinek és meddig jár az úgynevezett passzív táppénz?
Részlet a válaszából: […] Táppénzre az is jogosult, aki a biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Ebből az következik, hogy nem csak az jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató – az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is – köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni és ezekről adatot szolgáltatni.A foglalkoztatónak az igazgatási szervek felhívására, megkeresésére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékfizetési mentesség

Kérdés: Van-e lehetőségük járulékfizetési mentességre azoknak a társaságoknak, illetve egyéni vállalkozóknak, akik tényleges tevékenységet nem folytatnak, bevételük nincs?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozók többségének (bt., kkt., kft., egyesülés, közös vállalat, kht., szabadalmi ügyvivői társaság tagjainak) biztosítási kötelezettsége a személyes közreműködési kötelezettség tartama alatt, míg az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:    

Gyermekgondozási díj

Kérdés: Egy társas vállalkozás tagja a szülési szabadság lejártát követően személyesen közreműködött a társaság tevékenységében. Két hónap múlva gyermekgondozási díjat szeretne igényelni. Jogosult-e gyedre, és ha igen, milyen összeg alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. értelmében gyermekgondozási díjra jogosult: a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Gyermekápolási táppénz az apa jogán

Kérdés: A kétgyermekes család kisebbik gyermeke után az édesanya gyedben részesül. A nagyobbik gyermek megbetegedése esetén jogosult-e az apa gyermekápolási táppénzre?
Részlet a válaszából: […] Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő táppénzt vagy baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
55
56