Egyéni baleset-biztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek vetődnek fel abban az esetben, ha egy kft. a dolgozói részére egyéni baleset-biztosítást kötött, amit minden hónapban mindenki után egyénenként fizet be?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottnak juttat a kifizető a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, baleset-biztosítás és/vagy a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás formájában.Az adómentesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Baleseti táppénz meghosszabbítása

Kérdés: Egy dolgozó 2002 szeptemberében történt üzemi balesetéből kifolyólag, az OOSZI hosszabbítása után 2004. február 29-ig részesült táppénzben. 2004. március 1-jétől március 20-ig fizetett szabadságát vette igénybe, 2004. március 21-étől március 25-ig dolgozott, majd az üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen állományba került. Mennyi időre kaphat táppénzt, illetve kell-e újra az OOSZI véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított részére baleseti táppénz egy évig jár. A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál azonban figyelembe kell venni a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik – a kölcsönbeadó.A Tny-tv. módosított 87. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti, rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak következménye, hogy ő vagy megbízottja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 9. §-a értelmében a tételes egészségügyi hozzájárulást a jogviszony fennállásának a tartamára kell megfizetni.A kérdésben felvetett probléma megoldása érdekében tehát először is azt kell tisztáznunk, hogy az érintett tag mely időtartam alatt minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,b) 1997. január 1-jétől az 1998. január 1-je előtti rendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
Részlet a válaszából: […] ...díjra történő jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét, illetve a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 5 százalékos mértékű baleseti járulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködés alapján kifizetett (elszámolt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja abban az esetben, ha a kismama jelenleg GYES-en van az első gyermekével, és ismételten szülni fog? Az első gyermek születése után folyósított GYED alapja bruttó 200 000 forint fizetés volt. Hogyan változik az ellátás alapjának megállapítása akkor, ha a GYES lejárta után a kismama "visszamegy dolgozni", keresetét az előzőnél magasabb összegben állapítják meg, de csak szabadságát veszi ki, majd táppénzre megy a szülés időpontjáig, tehát a szülés előtt nem lesz 180 napi keresete? Ismereteink szerint az első esetben választhat, hogy a minimálbér kétszerese, vagy az eddig folyósított GYED-nél figyelembe vett összeg alapján kéri-e az ellátás megállapítását.
Részlet a válaszából: […] ...díjra történő jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét, illetve a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel kiosztott és járulékalapot képező jövedelme után a Tbj-tv. 36. § (1) bekezdésében meghatározott 5 százalék baleseti járulékot kell fizetni, valamint a jogviszonya tartamára a havi 3450 forint tételes eho-t kell leróni az Eho-tv. 6. § (3) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
1
95
96
97
108