Választás az anyasági ellátások között

Kérdés: Van-e lehetősége a biztosítottnak a szülés napjától a gyermekgondozási segélyt választani, ha az számára kedvezőbb, mint a terhességi-gyermekágyi segély?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 39. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, ha a biztosított egyidejűleg jogosult gyermekgondozási segélyre, táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, akkor választhat az ellátások közül. Tehát, ha a biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Őstermelő beltag járulékfizetése

Kérdés: Magánszemély őstermelő megfizeti a 11 százalék eho-t, egyébként rokkantsági nyugdíjban részesül. Ezen túlmenően egy betéti társaság beltagja, de ott járulékalapot képező jövedelemben nem részesül. Van-e a betéti társaságnak járulék-, illetve tételes eho-fizetési kötelezettsége vele kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...folytató társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező jövedelme után 5 százalék baleseti járulékot kell a Tbj-tv. 36. §-a alapján (jelen esetben jövedelem hiányában természetesen nem) fizetni, valamint le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Az öregségi nyugdíjban részesülő, munkaviszonyban álló biztosított 2002. december 28-án üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelenné vált. Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz összegének megállapításánál a 2002. július 1-jétől december 31-ig tartó időszakban végzett munka alapján 2002. november havi munkabérrel kifizetett, 29 500 forint összegű prémium?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugellátásban részesülő biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.A baleseti táppénzének az összegét az általános rendelkezések szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...h) pontja értelmében e törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha többek között rokkantsági (baleseti, rokkantsági) nyugdíjban részesül. A Tny-tv. 23. § (1) bekezdése értelmében rokkantsági nyugdíjra az jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...tartósan alkalmatlanná vált. A dolgozó megváltozott munkaképességének mértékét az OOSZI szakvéleménye igazolja;b) üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében munkaképesség-változás miatt baleseti járadékban vagy baleseti nyugdíjban részesül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Egyéni vállalkozó önrevíziója

Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
Részlet a válaszából: […] Az 1999-ben és a jelenleg hatályos jogszabályok is egyaránt a táppénz folyósításához kötik azt a keresőképtelenségi időszakot, amely alatt mentesül az egyéni vállalkozó a minimális bér után kötelezően előírt járulékok fizetése alól. Sajnálatos módon a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési feltételeket szab a számára. Így a nyugdíjas vállalkozó a vállalkozói kivétje után mindössze 5 százalékos baleseti járulékot köteles tb-járulékként fizetni, egészségügyi hozzájárulás fizetésére pedig nem kötelezett. Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Jogosultság anyasági ellátásra

Kérdés: Közúti baleset miatt a biztosított egy évig táppénzes állományban volt (2003. március 3-ig). Terhessége miatt a munkakörét nem tudja tovább ellátni, közös megegyezéssel munkaviszonyát 2003. március 4-ével megszüntette. 2003. április 7-étől új munkahelyen foglalkoztatják. 2003. május 20-án szül. Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, ha igen, milyen jövedelem alapulvételével? Jogosult-e gyermekgondozási díjra és gyermekgondozási segélyre?
Részlet a válaszából: […] Terhességi-gyermekágyi segélyre az a személy jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 180 napi biztosítási idővel, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül. Tehát a példa szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Segítő családtag biztosítása

Kérdés: Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó édesanyja segítő családtagként besegít a vállalkozásba díjazás nélkül. Milyen bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak, és milyen szerződést, megállapodást kell kötnie édesanyjával?
Részlet a válaszából: […] ...nem is lenne célszerű segítő családtagot alkalmazni, hiszen míg az ő jövedelmét társadalombiztosítási szempontból csak 5 százalék baleseti járulék terheli, addig az esetleges családtagét ennél jóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Külföldi munkavállaló munkaadói, munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói, illetőleg munkavállalói járulékot fizetnie egy 90 százalékban külföldi tulajdonú cégnek az után az angol állampolgárságú dolgozója után, aki nem biztosított, így sem társadalombiztosítási-, sem egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált."Ez alapján tehát a munkaadói és a munkavállalói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
96
97
98
103