Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,b) 1997. január 1-jétől az 1998. január 1-je előtti rendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
Részlet a válaszából: […] ...díjra történő jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét, illetve a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 5 százalékos mértékű baleseti járulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködés alapján kifizetett (elszámolt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja abban az esetben, ha a kismama jelenleg GYES-en van az első gyermekével, és ismételten szülni fog? Az első gyermek születése után folyósított GYED alapja bruttó 200 000 forint fizetés volt. Hogyan változik az ellátás alapjának megállapítása akkor, ha a GYES lejárta után a kismama "visszamegy dolgozni", keresetét az előzőnél magasabb összegben állapítják meg, de csak szabadságát veszi ki, majd táppénzre megy a szülés időpontjáig, tehát a szülés előtt nem lesz 180 napi keresete? Ismereteink szerint az első esetben választhat, hogy a minimálbér kétszerese, vagy az eddig folyósított GYED-nél figyelembe vett összeg alapján kéri-e az ellátás megállapítását.
Részlet a válaszából: […] ...díjra történő jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét, illetve a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel kiosztott és járulékalapot képező jövedelme után a Tbj-tv. 36. § (1) bekezdésében meghatározott 5 százalék baleseti járulékot kell fizetni, valamint a jogviszonya tartamára a havi 3450 forint tételes eho-t kell leróni az Eho-tv. 6. § (3) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Jogosult-e az ideiglenes özvegyi nyugdíjat követő özvegyi nyugdíjra az az 1945-ben született özvegy nő, akinek munkaviszonya vagy egyéb kötelezettséggel járó jogviszonya soha nem volt?
Részlet a válaszából: […] ...élt. Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési időszak, vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.Ideiglenes özvegyi nyugdíj fő szabályként egy évig jár annak, akinek a házastársa öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a többségi részesedéssel bíró, ügyvezetői teendőket ellátó nyugdíjas tagja után, aki ezért a tevékenységért nem vesz ki jövedelmet, a munkában töltött napokra megfizeti az egészségügyi hozzájárulást, más közterhet azonban nem?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségnek is ennek megfelelően kell eleget tenni. Így jövedelem hiányában járulékot (amely egyébként az 5 százalékos mértékű baleseti járulék lenne) nem kell utána fizetni, a tételes egészségügyi hozzájárulást pedig nem a munkában töltött napokra, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Betegszabadság napjainak megállapítása

Kérdés: 3 vagy 6 nap betegszabadságot kell-e a munkavállaló részére elszámolni abban az esetben, ha hetente csak 2 napot (hétfő-kedd) dolgozik, és hétfőtől hétfőig beteg?
Részlet a válaszából: […] ...egy speciális fajtája, de valójában nem a pihenőidejét tölti a munkavállaló, hanem keresőképtelen beteg. (Ha a munkavállaló üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt keresőképtelen, ezen időtartamok nem "terhelik" a betegszabadság időtartamát, azaz az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Betegszabadság napjainak elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a betegszabadság napjait elszámolni annak a munkavállalónak az esetében, aki 2003. október 1-jétől október 29-ig állt a munkáltató alkalmazásában, és ez alatt az időszak alatt 2003. október 13-tól 26-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
1
96
97
98
109