Alkalmi munkavállaló személyi jövedelemadója

Kérdés: Hogyan alakul a személyijövedelemadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége annak a magánszemélynek, aki 2020-ban összesen 60 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként az igazolásai alapján, ebből 10 napot szakképesítést nem igénylő munkakörben, összesen 50 napot pedig szakképesítést igénylő munkakörben? A szakképesítést nem igénylő munkakörben 10 nap alatt összesen 200 ezer forintot, a szakképesítést igénylő munkakörben pedig 500 000 forintot keresett. Hogyan veszik figyelembe a nyugdíjalap megállapítása során ezt a keresetet?
Részlet a válaszából: […] ...haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos minimálbér vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.

Munkaviszony megszűnése munkaidőkeret lejárta előtt

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a 4 hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló jogviszonya a munkaidőkeret lejárta előtt, a 3. hónap végén megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...az adott időszakban, akkor az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (3) bekezdés alapján. Állásidő esetén a munkavállaló alapbérre jogosult, így elképzelhető az is, hogy a neki járó munkabérrel megegyező összegre lesz jogosult a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Állásidő

Kérdés: Jogosult lesz alapbérre a munkavállaló a Covid-19-járvány miatt elrendelt állásidőre?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségének, mely azonban nem mentesíti a bérfizetési kötelezettsége alól. A munkáltató által elrendelt állásidőre alapbér illeti meg a munkavállalót. Az állásidőre járó alapbérfizetési kötelezettség alól azonban mégis van egy kivétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Munkaidő készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van mód egy telepőr napi 9 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatására úgy, hogy a minimálbér arányos részében (161 000/12×9), 120 750 forint alapbérben állapodnak meg a felek? A munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben, rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva a dolgozók úgy, hogy egy nap munkavégzést követően két pihenőnap következik. A havi 2008-as járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es bejelentésen a heti 45 órát tüntette fel a munkáltató. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel összefüggésben szükséges kitérni arra, mely esetekben lehet a munkakör készenléti jellegét megállapítani.Az Mt. munka- és pihenőidő-szabályai körében található fogalom meghatározása szerint akkor készenléti jellegű a munkakör, ha– a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Végkielégítés munkaidő változása esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havibéres dolgozó végkielégítését abban az esetben, ha semmilyen pótlékot, illetve egyéb eseti juttatást nem kapott, viszont az elmúlt hat hónapban – a cég bevételeitől függően – esetenként csak a munka-bére felét kapta meg, 4 órás részmunkaidős bejelentéssel? Ebben az esetben az elmúlt 6 hónap alapján kell egy átlagot számolni, vagy a felmondáskor érvényes havibér alapján kell kiszámolni a távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...díj számítása látszólag bonyolultnak tűnik, azonban a legegyszerűbb esetben, amikor nincs teljesítménybér és nincs bérpótlék, csak az alapbérrel és – ha van – a pótlékátalánnyal kell számolni. Ezzel a megoldással gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja

Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, járulékalapként– az alapbért, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Versenytilalmi megállapodás

Kérdés: Milyen igazolásokat kell kiadni a munkavállaló részére a versenytilalmi időszak lejártakor, ha a munkaviszony közös megegyezéssel megszűnt 2020. július 6-án, de a volt munkavállaló 2020. december 31-ig havonta kap egy meghatározott összegű juttatást a versenytilalmi megállapodás alapján? Ugyanazokat az iratokat kell elkészíteni, mint a munkaviszony megszűnésekor? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak és a volt munkavállalónak a versenytilalmi díj kifizetése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...sértő vagy veszélyeztető magatartást. A munkáltató ezért a korlátozásnak megfelelő mértékű, de legalább az azonos időszakra járó alapbér egyharmadát fizeti a munkavállalónak. Az ellenérték havi részletekben vagy egy összegben is meghatározható, illetve kifizethető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Végrehajtás egyszeri juttatásból

Kérdés: Vonhatja az önálló bírósági végrehajtó az egészségügyben dolgozó munkavállaló részére a veszélyhelyzetben nyújtott helytállása elismeréseként a munkáltató által folyósított egyszeri juttatásból a végrehajtási eljárás során elvont munkabérrészt, vagy az említett kifizetés mentes a letiltási teher alól?
Részlet a válaszából: […] ...jogcímet.A hivatkozott kormányrendelet ebben a kérdéskörben kizárólag arról rendelkezik, hogy a rendkívüli juttatás nem része az alapbérnek (illetménynek), azt a mozgóbérelemek, valamint a távolléti díj számítása tekintetében nem kell figyelembe venni.A juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Minimálbér, garantált bérminimum

Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum. Az emelt összegű minimálbérre jogosultságnak tehát kettős feltétele van: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt kapja a havi részmunkaidőre járó munkabérét, másrészt– a kieső munkaidőre bértámogatásban részesül, amely összege az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összege kieső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.
1
5
6
7
30