Részmunkaidős tag ügyvezető járulékfizetése

Kérdés: Egy magyarországi társaság tulajdonosa az ügyvezetést napi kétórás munkaviszonyban, havi bruttó 100 000 forintos munkabérért látja el, FEOR 1329 besorolású munkakörben. Emellett személyesen teljesíti a társaság által vállalt szolgáltatásokat is. Más biztosítási jogviszonya nincs. Megfelelő-e ez a részmunkaidős foglalkoztatás, és elegendő-e a közterheket a 100 000 forintos munkabér után megfizetni, vagy társas vállalkozóként is fennáll minimumjárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megfelelő foglalkoztatásnál a havi minimálbér 80 700 forint, a garantált bérminimum pedig 93 300 forint. Ha 100 000 forint a havi alapbér, mindkét összeget meghaladja. A napi kétórás foglalkoztatásnak ugyanakkor a tényleges munkavégzést is tükröznie kell,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Családi pótlék dolgozó gyermek után

Kérdés: Jogosult továbbra is családi pótlékra a 18 éves gyermek szülője, ha a gyermek dolgozik a tanulmányai mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Előzetes letartóztatásban lévő munkavállaló

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha továbbra is számfejti az alapbért annak a munkavállalónak a részére, aki előzetes letartóztatásba került? A munkáltató tudomása szerint az előzetes letartóztatás időszakában a biztosítás folyamatosan fennáll, ezért a járulékok levonásra kerülnek minden kifizetésből.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának d) pontja értelmében szünetel a biztosítás– a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Kérhetik a rendkívüli munkavégzés pénzben történő kifizetését az Eszj-tv. hatálya alá tartozó, védőnő munkakörben, hétfőtől péntekig általános munkarendben dolgozó munkavállalók, akiket sokszor hétvégén is munkavégzésre köteleznek annak érdekében, hogy a kismamák hazaengedése előtt minden adatot egyeztessenek? A munkavállalók ezekben az esetekben egy szabadnapot kapnak a hétvégi munkavégzés ellenében.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a felek megállapodása alapján. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bekezdés].A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címke:

Alapbér

Kérdés: Megfelel a jogszabálynak, ha a munkavállaló szerződés szerinti bruttó alapbére nem éri el a kötelező minimálbért, azaz 2026-ban a havi 322.800 forintot, de a különböző pótlékokkal igen, és meg is haladja azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...január elsejétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege 322.800 Ft/hó (426/2025. Korm. rendelet).Az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy alapbérként legalább a 153. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

Év végi bónusz feltételei

Kérdés:

Jogszerűen kötheti ki a munkáltató, hogy év végén csak az kap bónuszt, aki hetente meghatározott időt bent tölt az irodában, de van olyan munkavállalója, aki a munkaszerződése szerint 100 százalékban távmunkában dolgozik? Hogyan kell eljárni ebben az esetben?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...tekinti. Az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése szerint „A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében”. Az Mt. kógens rendszere szerint a távmunkavégzésről a munkaszerződésben kell megállapodni....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabére

Kérdés: Kötelező a munkáltatónak megemelnie a munkavállaló munkabérét egy napra is abban az esetben, amennyiben a GYES lejárta után 2025. december 31-én lép újra munkába a munkavállaló, és erre a napra szabadságot vesz ki, vagy elég 2026. január 1-jével? A fizetés nélküli szabadság 2025. december 30-ig járt a dolgozónak.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ilyenek hiányában a munkáltatónál megvalósult tényleges átlagos bérfejlesztést kell figyelembe venni.A jogszabály nem kizárólag az alapbér emelését írja elő, hanem általánosságban a munkabér növelését követeli meg. Így abban az esetben is el kell végezni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 27.

Bérpótlék ünnepnapokon

Kérdés:

Jogosult lesz bérpótlékra, és ha igen, akkor milyen mértékben az a call centeres munkakörben dolgozó munkavállaló, aki külföldi munkáltató részére otthonában végezhető munkakörben végez munkát, munkája során nagyszámú külföldről érkező bejövő hívást fogad, amelyek indokolják, hogy október 23-án az állami ünnepen is dolgozni fog?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjára vonatkozó szabályozás abszolút diszpozitív, a kollektív szerződés kedvezőbb vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 21.

Védett korú munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés:

Köthet a munkáltató olyan, munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a munkavállalóival, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő 2–5 évre felmenti az érintett dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (vagy jelentősen lecsökkenti az elvégzendő munkaköri feladatokat, amelynek eredménye az, hogy nem történik a munkavállaló oldalán munkavégzés), miközben a munkavállaló az alapbérére változatlanul jogosult marad? Ez tulajdonképpen egy nyugdíj-megállapodás (early pension arrangement) lenne a munkavállaló és a munkáltató között. Érvényes lehet egy ilyen megállapodás, tekintettel arra, hogy az érintett időszak jelentősen meghaladná az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti 6 hónapot? Van valamilyen alternatív megoldás az ilyen helyzetek kezelésére, mivel az ilyen megállapodások kizárólagos célja, hogy a munkavállalót ne érje hátrány amiatt, hogy védett korban szűnik meg a munkaviszonya? Megfelelő alternatíva lehet ebben az esetben a szolgálati idő megvásárlása a Tbj-tv. 48. §-a alapján?

Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. nem ismeri az ún. „early pension arrangement” konstrukciót, amelyben a munkavállaló akár 2–5 évig munkavégzés nélkül, teljes bérrel lenne foglalkoztatva. Álláspontunk szerint ez a konstrukció a joggal való visszaélés gyanúját keltheti, különösen, ha nem áll fenn...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 7.

Ünnepnapi pótlék az év minden napján működő munkáltatónál

Kérdés: Az alapbéren felül jár a 100 százalékos ünnepnapi pótlék a rendes munkaidőben beosztott és munkát végző uszodamesternek húsvét-, illetve pünkösdvasárnapon annak ellenére, hogy az Mt. 102. §-ának (1) bekezdése nem sorolja fel munkaszüneti napként ezeket a napokat? A munkáltató egy rendeltetése folytán az év minden napján (kivéve november 1., december 24. délutánja, valamint karácsony első és második napja) működő gyógy- és strandfürdő, amelynek uszodamesterei 12 órás beosztásban dolgoznak. Két 12 órás munkanapot két pihenőnap követ.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 102. §-ának (1) bekezdése taxatíve felsorolja a munkaszüneti napokat az alábbiak szerint: munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Fontos megjegyezni, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 7.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
31