Találati lista:
151. cikk / 295 Munkabér későbbi kifizetése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha 1-2 hónapig nem tud bért fizetni a munkavállalóinak, mert likviditási problémái vannak?
152. cikk / 295 Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
153. cikk / 295 Munkabér elszámolása orvosi vizsgálat ideje alatt
Kérdés: Köteles-e rendes szabadságot kivenni a munkavállaló abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, amelynek következtében időszakonként, előreláthatólag havonta egy alkalommal kezelés, illetve ellenőrzés céljából orvosi vizsgálaton kell megjelennie, amelynek időtartama egyelőre nem ismert? A munkavállaló arra kérte a munkáltatóját, hogy az orvosi vizsgálaton való részvétel időtartamára (amely lehet néhány óra vagy akár egy egész nap) nem szeretne szabadságot kivenni, szeretné, hogy az orvosi igazolások alapján a munkáltató a kieső időtartam alatt állásidő vagy egyéb jogcímen munkabérben részesítené. Köteles-e eleget tenni ennek a kérésnek a munkáltató?
154. cikk / 295 Macedón állampolgár közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a minimálbér alapján a járulékokat a zárva tartás időszakára is annak a macedón állampolgárnak, aki Magyarországon alapított egyszemélyes kft.-t, amelynek keretében nyáron fagylaltozót üzemeltet, ami szeptember 30-tól április 1-jéig zárva tart? Ez alatt az időszak alatt a tulajdonos nem tartózkodik Magyarországon. Ki lehet-e jelenteni a tagot a főfoglalkozású vállalkozói jogviszonyból, amelynek keretében az üzlet nyitva tartása alatt folytatja tevékenységét? Változna-e a helyzet, ha külföldön rendelkezne munkaviszonnyal? Hogyan lehet igazolni a külföldi jogviszonyt?
155. cikk / 295 Folyamatos műszakban dolgozó közalkalmazott pótlékai
Kérdés: Jogosult lenne-e ún. folyamatos pótlékra egy gyermekintézményben dolgozó közalkalmazott, aki gyermekek felügyeletét látja el folyamatos munkarendben nappal, éjszaka, hétvégén és ünnepnapon is? A délutáni és az éjszakai pótlékot elszámolja az intézmény. Milyen törvények szabályozzák a pótlékok kifizetését?
156. cikk / 295 Apaszabadság
Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.
157. cikk / 295 Prémium, jutalék, jutalom
Kérdés: Egy munkáltató időszakonként a munkabéren felül további munkabér jellegű juttatásokban részesít meghatározott munkavállalókat. Kizárhatók egyes munkavállalók jogszerűen az ilyen jellegű juttatásokból? Mi a különbség a prémium, a jutalék, valamint a jutalom között?
158. cikk / 295 Külföldi állampolgárok foglalkoztatása harmadik országban
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak a Magyarországon bejegyzett foglalkoztatóra abban az esetben, ha harmadik ország területén szeretnének amerikai és kínai állampolgárokat foglalkoztatni, hogy a saját országukban értékesítsék a termékeiket és a szolgáltatásaikat?
159. cikk / 295 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók műszakpótléka
Kérdés: Jár-e műszakpótlék az egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóknak abban az esetben, ha egy mindennap 11.00 órától 23.00 óráig nyitva tartó étteremben a munkaidejük 10.00 órától 22.00 óráig, illetve 11.00 órától 23.00 óráig tart? Hány pihenőnapot kell kiadni számunkra egy héten? Nyilvántartható-e a szabadságuk órában is?
160. cikk / 295 Franciaországba kiküldött munkavállaló személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Melyik országban adózik a munkaviszonyból származó jövedelem, ha a magyar állandó lakhellyel rendelkező munkavállalót a magyar munkáltatója kiküldi dolgozni Franciaországba egy olyan céghez, amely nem a leányvállalata? A munkavégzés Franciaországban történt, a bért egy francia cég fizette ki, társadalombiztosítási járulékokat vontak a dolgozótól, de személyi jövedelemadót nem. A munkavállaló ez idő alatt Magyarországon megkapta az alapbérét, ami után valamennyi közterhet megfizettek. A dolgozó 183 napnál kevesebb időt dolgozott külföldön.
