352 talált cikk az adókötelezettség kifejezésre

Kérdés: Adható-e munkakörre, életkorra, munkaviszonyban eltöltött időre tekintettel differenciáltan a Széchenyi Pihenőkártya és az Erzsébet-utalvány? Kizárható-e belső szabályzatban a dolgozók bizonyos köre a juttatásból (pl. táppénzen, próbaidőn lévők)?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie Magyarországon egy 2010 őszéig nappali tagozatos, jelenleg passzív állományban lévő diáknak, aki egy magyarországi közvetítőn keresztül szerződést kötött egy angol céggel, és fél évet Mallorcán dolgozott?

Kérdés: Belföldi jövedelemnek minősül-e, és ha igen, milyen jellegű jövedelemként kell figyelembe venni a magánszemély munkavállaló részére elszámolóáron adott külföldi vállalati részvényopciót, amely leghamarabb három év után áll rendelkezésre? Az opció lehívására három lehetősége van a dolgozónak:
1. kéri a kedvezményes elszámolóár és a piaci ár különbözetéből eredő összeg kiutalását, vagy
2. kedvezményes áron megvásárolja a részvényeket, vagy
3. a kettő kombinációja.
Mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, és mi lesz az adó alapja?

Kérdés: Érvényes-e 2011-ben is a Társadalombiztosítási Levelek 102. számában megjelent 1748. kérdésre adott válasz a Magyarországra kirendelt külföldi munkavállaló lakásbérletére vonatkozóan? Kell-e valamilyen adót és járulékot fizetni egy Olaszországban biztosított munkavállaló után, akinek magyarországi kirendelésének idején a cég a munkájához kapcsolódó üzleti utazásainak költségeit téríti meg számlák alapján, valamint a számára bérelt lakás bérleti díját fizeti? A munkavállaló cégautót használt, amelynek az adóját megfizeti a foglalkoztató.

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot, illetve szja-t fizetni azok után a koreai munkavállalók után, akik rendelkeznek egy KOR-HUN 1-es számú nyomtatvánnyal, amely szerint Koreában foglalkoztatottak, és 2011. január 1-jétől 2013. december 31-ig biztosítottként Korea joghatósága alatt állnak? Kell-e önellenőrzést végeznie a munkáltatónak, ha nincs semmilyen közteher-fizetési kötelezettsége, de a munkavállalókat biztosítottként kezelték, és e szerint fizették utánuk a járulékokat? Az egyik munkavállaló 2008 májusa óta, a másik pedig 2011 májusa óta dolgozik a munkáltatónál.

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.

Kérdés: Milyen illeték-, szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek abban az esetben, ha egy kft.-vel szemben fennálló követelését eladná egy másik kft.-nek, amelynek szintén van egy követelése ugyanazzal a céggel szemben, és amelynek a magánszemély a tagja?

Kérdés: Kifizetheti-e forintban egy nemzetközi fuvarozással foglalkozó társaság a sofőrök részére a 40 euró napidíjat, akik az így megkapott összeget a saját bankkártyájukról használják fel a külföldi útjaik során? Befizetheti-e a cég magyarországi bankfiókban a külföldön váratlanul felmerült szolgáltatás (tehergépjármű-javítás) költségeit a sofőr számlájára, aki ezután ezt is a saját bankkártyájával egyenlíti ki?

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: – Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. – Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. – Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."

Kérdés: Hogyan kell elbírálni az elhunyt munkavállaló temetésére vásárolt koszorú értékének adókötelezettségét abban az esetben, ha vásárláskor számlát kértek a cég nevére?