Találati lista:
191. cikk / 352 Franciaországba kiküldött munkavállaló személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Melyik országban adózik a munkaviszonyból származó jövedelem, ha a magyar állandó lakhellyel rendelkező munkavállalót a magyar munkáltatója kiküldi dolgozni Franciaországba egy olyan céghez, amely nem a leányvállalata? A munkavégzés Franciaországban történt, a bért egy francia cég fizette ki, társadalombiztosítási járulékokat vontak a dolgozótól, de személyi jövedelemadót nem. A munkavállaló ez idő alatt Magyarországon megkapta az alapbérét, ami után valamennyi közterhet megfizettek. A dolgozó 183 napnál kevesebb időt dolgozott külföldön.
192. cikk / 352 Autópálya-matrica adója
Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli 2011-ben a céges autókra vásárolt autópálya-matrica, a magánszemély részére saját autójához hivatali, üzleti utazáshoz vásárolt autópálya-matrica, illetve a magánszemély részére munkába járásra használt gépkocsihoz vásárolt autópálya-matrica díját?
193. cikk / 352 Szerb állampolgár közterhei
Kérdés: Milyen bevallást és hogyan kell elkészítenie annak a szerb állampolgárnak, aki 2010. szeptember 30-ig egy magyar cég alkalmazásában állt, de 2010. április 8-tól külszolgálaton volt Szerbiában, így 183 napnál kevesebbet tartózkodott Magyarországon? Az adók és járulékok megfizetése a munkaviszony megszűnéséig a magyar jogszabályok alapján történt. Vissza tudja-e igényelni valamilyen módon az itteni befizetéseket a munkavállaló, tekintettel arra, hogy Magyarország és Szerbia között nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről?
194. cikk / 352 Béren kívüli juttatások több jogviszony esetén
Kérdés: Kaphat-e étkezési utalványt mindkét munkahelyén az a munkavállaló, aki a heti 36 órás főfoglalkozású munkahelye mellett másodállásban is munkaviszonyban áll egy másik munkáltatónál? Kell-e nyilatkoztatni a munkavállalót valamelyik munkahelyén, illetve a juttatások megállapítása során figyelembe kell-e venni a másik munkáltatótól kapott juttatásokat?
195. cikk / 352 Kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
196. cikk / 352 Társasház bérbeadása után levonandó adó
Kérdés: Milyen adóalap után kell levonni a 16 százalék személyi jövedelemadót, ha egy cég egy társasháztól bérel ingatlant? Meg kell-e jeleníteni a számlában a 27 százalékos adóalap-kiegészítést?
197. cikk / 352 Megbízott ügyvezető juttatásai
Kérdés: Juttatható-e melegétkezési utalvány, valamint egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetőnek? Amennyiben igen, milyen jövedelemnek minősülnek és milyen közteher-fizetési kötelezettség alá esnek ezek a juttatások?
198. cikk / 352 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Ingatlan bérbeadásakor elszámolható-e ugyanannyi költség, amennyi a bevétel? Előfordulhat-e az az eset, hogy bevétel-költség = nulla jövedelmet eredményez a tételes költségelszámolás? Létezik-e valamilyen korlátozás ezekre az elszámolásokra?
199. cikk / 352 Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása
Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
200. cikk / 352 Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme
Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
