Helyi bérlet közterhei

Kérdés: Egy kft. minden munkavállalójának helyi (BKV) bérletet vásárol, kivéve azt, aki saját személygépkocsi használata után térítést kap. Milyen járulék- és szja-vonzata van a juttatásnak, ha kollektív szerződés szabályozza, illetve ha nem?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatás a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított személyszállítási szolgáltatás adóköteles része. A természetbeni juttatássá minősülésnek nem feltétele, hogy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Külföldi utaztatás költségei

Kérdés: Magyarországi nagykereskedelmi cég belföldi partnereinek a képviselőit kiutaztatja külföldi partnercégéhez, hogy a teljes választékból rendelhessenek. Az utazás, külföldi tartózkodás költségeit a magyar nagykereskedő fizeti. Keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége, vagy ez a vállalkozás érdekében felmerült hivatali utazásnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...ha a partnerek utaztatása külföldre hivatali utazásnak minősülne, mert ekkor nem merülne fel adókötelezettség. Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó előírásokat az Mt.-t módosító 2001. évi XVI. törvény vezette be 2001. július 1-jei hatállyal. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 193/B-193/P. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Dolgozó részére adott ajándék

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a biztosítási jogviszonyban nem álló, és biztosítási jogviszonyban álló dolgozók részére a nemzetközi nőnap alkalmából adott virágcsokor értéke alapján?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség akkor, ha a kifizető alkalmazni tudja az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.19. pontjába foglalt mentességi szabályt. Eszerint a kifizető évente három alkalommal adómentesen adhat a magánszemélynek 5000 forint értéket meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kft. által a vele munkaviszonyban álló magánszemélyek részére az önsegélyező pénztárba teljesített havi 30 000 forint összegű munkáltatói hozzájárulás után? Történhet-e ilyen befizetés az ügyvezető részére is abban az esetben, ha törzsbetétjének aránya 49 százalék, és tisztségét munkaviszonyban látja el?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 7. § (1) bekezdés k) pontja mondja ki az önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás gyakorlati adómentességét, ha a juttatásra a törvényben meghatározott mértékig és feltételek mellett kerül sor. Az önkéntes kölcsönös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
Részlet a válaszából: […] ...tehát először is azt kell tisztáznunk, hogy az érintett tag mely időtartam alatt minősül társas vállalkozónak.A Tbj-tv. 4. §-ának (1) bekezdés d) pontja értelmében a kft. tagját akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Tételes eho megfizetése

Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes eho-t abban az esetben, ha a dolgozó 2004. január 1-jétől augusztus 13-ig a GYES folyósítása mellett heti 20 órában végez munkát, és a GYES letelte után, augusztus 14-től várhatóan teljes munkaidőben, heti 40 órában munkába áll?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől az Eho-tv. 7. § (1) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló után nem kell tételes eho-t fizetni. (2003. december 31-ig ez csak akkor volt így, ha az érintett a GYES tartama alatt nem végzett munkát.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 22. § alapján:"Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
Részlet a válaszából: […] ...díj (GYED) jár, ha a gyermek születése napján biztosítási jogviszonyban áll, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, és a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában neveli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
1
481
482
483
523