Társadalombiztosítási jogszabályok változásai 2005-ben

Kérdés: Milyen fontos változások történtek a társadalombiztosítási jogszabályok vonatkozásában 2005. január 1-től?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-től a Tbj-tv.-t érintő lényeges változás nemtörtént. A járulékok alapja és mértéke is lényegében változatlan maradt. ATbj-tv. 24. § értelmében azonban a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékotegyértelműen a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
Kapcsolódó címke:

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...változás, hogyaz adótábla kétkulcsossá válik. A 26 százalékos (eddig középső) adókulcsmegszűnik, az adó mértéke pedig évi 1,5 millió forint jövedelemig 18 százalék, aze fölötti jövedelemrészre pedig 38 százalék lesz. Minden, eddig 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékkedvezmények

Kérdés: 2004. év végén meglehetősen sok információ hangzott el arról, hogy a pályakezdők, illetve az 50 év feletti munkanélküliek alkalmazása esetén a társadalombiztosítási járuléknak csak a felét kell megfizetni. A január 1-jétől hatályos Tbj-tv.-ben erre nem találtunk utalást, holott szívesen élnénk ezzel a lehetőséggel.
Részlet a válaszából: […] ...2005. január 1-jétől az említett személyi körökfoglalkoztatása esetén bizonyos járulékkedvezmények illetik meg a munkáltatót.Ezeket azonban nem a Tbj-tv.-ben, hanem a Fog-tv.-ben találhatjuk meg. Ehosszúnevű jogszabály több kedvezményt is tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Szakképzési hozzájárulás bt-beltag után

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie a betéti társaságnak az egyetlen beltag személyes közreműködése ellenértékeként fizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...61/2004. Számviteli kérdés aktualizált változata pontosválaszt ad a feltett kérdésre.Mivel a Gt. a közkereseti társaság, illetve a betétitársaság esetében a személyes közreműködés teljesítésének formájára nemtartalmaz egyértelmű rendelkezést, ezért az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetni 2004-ben, illetve 2005-ben egy korlátolt felelősségű társaságnál évközi szakmai gyakorlatukat töltő szakmunkástanulók részére kifizetett havi 7000 forint összegű jövedelem után abban az esetben, ha kötöttek tanulószerződést, illetve ha nem? Az eddigi gyakorlatban semmilyen közteherfizetés nem történt. Helyesen járt-e el a társaság? Folytatható-e a tanulók gyakorlati képzése kizárólag a gazdálkodó szervezet és az iskola közötti megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...részt vevő tanulót a szakmai gyakorlatidőtartamára megillető díjazás havi öszszegének a hónap első napján érvényeshavi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része.A Tbj-tv. 4. § a) 2. pontja szerint a tanulószerződésalapján szakképző iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Tagságra kötelezett pályakezdő

Kérdés: A tanulószerződéssel foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a Tbj-tv. 4. § n) pontja értelmében véleményünk szerint pályakezdőnek minősül. Néhány magánnyugdíjpénztár azonban nem így értelmezi a törvényt, és nem akarja záradékolni a belépési nyilatkozatokat a tanulószerződés megkötésének a napjával. Melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...(hallgatói) jogviszonyát követően első ízben létesített biztosításijogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek.2004. május 1-jétől azonban a rendelkezés bővült "atanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] ...közterhek megítélése nagymértékben eltér atársadalombiztosítási, valamint az adójogi törvények vonatkozásában.A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében azegyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, illetve a szerzetesrend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Biztonsági őrök foglalkoztatása

Kérdés: Lehet-e a biztonsági őröket megszakítás nélküli, készenlét esetén napi 24 órában foglalkoztatni? Munkakörük részben vagy egészben készenléti jellegűnek minősül-e? Amennyiben a készenlét teljes időtartamára megkapják a munkabérüket, fizetendő-e részükre bérpótlék, illetve bérpótlék fizetése esetén a kollektív szerződés meghatározhat-e átalánydíj-fizetést?
Részlet a válaszából: […] ...készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottmunkavállalóra az Mt. rendelkezései egyes esetekben eltérő előírásokattartalmaznak.Az Mt. 117/B. § (3) bekezdése értelmében a teljes munkaidőmértéke – munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Baleseti táppénz összegének kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a baleseti táppénz összegét annak a 2004. március 2-től munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2004. október 21-én üzemi balesetet szenvedett, minek következtében október 22-től keresőképtelen beteg. 2004. szeptember havi munkabére 185 600 forint, amiből 5840 forint 1 nap szabadságra járó távolléti díj, 11 680 forint pedig túlóra.
Részlet a válaszából: […] ...– mint nem rendszeres jövedelem – napiátlagának kiszámítására eltérő – a táppénzre vonatkozó – szabályt kellalkalmazni. Tehát 168 080 Ft:29 nap = 5795,86 Ft/nap 11 680Ft:180 nap = 64,88 Ft/napA baleseti táppénz napi összege tehát: 5860,74...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Német állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kell-e a német állampolgárságú magánszemély által Magyarországon ellátott ügyvezető igazgatói teendőkért kapott díjazás után társadalombiztosítási járulékot, ehót, munkaadói járulékot fizetni, illetve nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot vonni és fizetni abban az esetben, ha a magánszemély Németországban biztosított és ezt az E101-es nyomtatványon igazolta?
Részlet a válaszából: […] ...1408/71. EGK rendelet 13. cikke – "felülírva" a Tbj-tv. 9.§ (1) bekezdésének azt az előírását, hogy az egyidejőleg több biztosítássaljáró jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyikjogviszonyában külön-külön kell elbírálni – kimondja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
1
481
482
483
541