Román nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Magyarországon létesített munkaviszonyából származó jövedelméből fizet-e nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot, illetve nyugdíjas foglalkoztatottnak minősül-e az a Magyarországon élő, 1947. évben született román állampolgárságú férfi, aki a Romániában szerzett szolgálati ideje alapján, az ottani nyugdíjtörvény szerint nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 13. §-a értelmében a nemzetközi egyezmény hatályaalá tartozó személyekre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Amunkaviszonyban foglalkoztatott román állampolgárok társadalombiztosításijogállását a magyar-román szociálpolitikai egyezmény (kihirdetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a6 százalék egészségbiztosítási járulékot. Ezen túlmenően terheli a céget a havi1950 forint tételes eho is. A biztosítási kötelezettség fennállása esetén azadatszolgáltatást visszamenőleg kell megtenni.A bevallásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Természetbeni juttatások adózása eltérő üzleti év esetén

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a természetbeni juttatások adóját azoknál a cégeknél, amelyeknek az üzleti éve 2006. október 1-jén kezdődik? Az új szabályozások értelmében a természetbeni juttatások utáni megemelt adót a 2006. augusztus 31-ét követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni. Ez minden természetbeni juttatásra vonatkozik, vagy csak a reprezentációra és üzleti ajándékra?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatásokra vonatkozó magasabb, 54százalékos adókulcs 2006. szeptember 1-jétől alkalmazandó. Eltérő hatálybalépési időpont az üzleti ajándék és a reprezentáció esetében van, ahol abban azadóévben kell először az 54 százalékos adókulcsot alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Csekély értékű ajándék

Kérdés: Valóban nem adhat adómentesen kis összegű ajándékot egy társadalmi szervezet (önsegélyező egylet) a tagjai részére 2007. évben?
Részlet a válaszából: […] ...január elsejétől az Szja-tv. 1 számú mellékletének8.19. pontja változik. Az eddig a kifizetőként is adható adómentes csekélyértékű ajándékot 2007-től a szakszervezet és a munkáltató adhat. A szakszervezet tagjának, nyugdíjas tagjának, az említettszeméllyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Telefonszámla megtérítése

Kérdés: Elfogadható-e adómentes természetbeni juttatásként az a gyakorlat, hogy a dolgozó a telefonszámla 20 százalékát minden egyéb kimutatás nélkül téríti meg? Alkalmazható-e telefonszámonként különféle módszer?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. § (1) bekezdés mb) alpontja és (12)bekezdése szerint adófizetési kötelezettség keletkezik a cégtelefonok,munkahelyi telefonok magáncélú használata miatt. A juttatás, szolgáltatás miatta kifizetőt terhelő kiadásból azt a részt kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Álláskeresési járadékra való jogosultság idejének megállapítása

Kérdés: Az álláskeresési járadék jogosultsági idejének megállapításához az álláskereső utolsó négyéves munkaviszonyát veszik figyelembe. Ez a négy év a jogosultságtól visszafelé, tehát pl. 2006. augusztus 1-jétől 2002. augusztus 1-jéig, vagy 2006. augusztus 1-jétől 2002. január 1-jéig áll fenn?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonykivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat,és– az 1-4. alpontokban meghatározott körülménybenbekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelentia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje

Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeretre vonatkozó előírásokat az Mt. 118-118/A.§-ban foglalt rendelkezések határozzák meg.A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejétfoglalja magában, meghatározott időegységre vonatkozóan. Munkaidőkeretalkalmazását általában a munkakör, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. által 2006. szeptember 1-jétől bevezetett újfogalom a minimum-járulékalap. Ennek lényege, hogy a foglalkoztatónak a Tbj-tv.5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint biztosított foglalkoztatottjai – idetartozik a kérdéssel érintett munkaviszonyban álló személy is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...válasz két jogszabályhely egybevetése után adható meg. Avonatkozó jogszabályok értelmében a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontjábanemlített biztosított – egyebek között a munkaviszonyban álló személy -foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] ...csak néhány hónapja, hogy életbe lépett az új Gt., ezérta változásokkal kapcsolatosan néhány információval szolgálunk. A 2006. július1-jétől hatályos törvény újraszabályozza a vezető tisztségviselők társasággalszembeni jogviszonyát. A korábbi Gt. alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:  
1
434
435
436
541