Pénzbeli egészségbiztosítási járulék hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén

Kérdés: Kell-e pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni egy nappali tagozatos hallgató passzív féléve alatt abban az esetben, ha munkaviszonyt létesít, vagy vállalkozási jogviszonya van?
Részlet a válaszából: […] ...a következő képzésiidőszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatóijogviszonya szünetel [Fk-tv. 50. § (1) bekezdése]. A hallgatói jogviszonyfennállása esetén tehát újabb beiratkozásra nincs szükség, viszont akreditrendszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

GYES-en lévő közalkalmazott munkavállalása

Kérdés: Vállalhat-e könyvelői munkát GYES folyósítása mellett egy másik munkahelyen egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus, és kell-e utána tételes ehót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...GYES mellett a baba 1 éves korától korlátlanul vállalhatmunkát az édesanya. Jelen esetben is erre kerül sor, GYES folyósítása mellettegy másik foglalkoztatónál munkaviszonyt létesít. Ez utóbbiban az általánosszabályok szerint meg kell fizetni utána a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:      

Felmondás közlése csoportos létszámleépítés esetén

Kérdés: Mikor közölhető a tényleges felmondás köztisztviselők, illetve közalkalmazottak felmentése esetén, ha a csoportos létszámleépítésről szóló tájékoztatás idején a munkavállaló GYES-en van, és közben terhes lesz?
Részlet a válaszából: […] ...is az Mt. munkáltatói rendes felmondása esetén fennálló felmondásivédelemre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az Mt. 90. § (1) bekezdés d) pontja alapján a munkáltató nemszüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a terhesség, a szüléstkövető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi a második gyermek után igényelt terhességi-gyermekágyi segély és GYED alapja egy betéti társaság beltagjának, aki első gyermekét 2004. február 27-én szülte, majd terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt vett igénybe, és második gyermeke 2006. november 20-án született? A járulékfizetés alapja 125 000 forint lenne.
Részlet a válaszából: […] ...napi jövedelem átlagát atáppénz alapját képező naptári napi kereset kiszámítására vonatkozóan kellmegállapítani [Eb-tv. 48. § (1)–(3) bek.], a következő eltéréssel:Ha az említett ellátásokra nincs a biztosítottnak sem ajogosultságát megelőző naptári évben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

GYES figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e szolgálati időként az 1979. július 1. és 1981. március 27. között folyósított passzív GYES ellátás? Ekkor még a GYES-ből nem kellett nyugdíjjárulékot fizetni, de a mostani jogszabályban az szerepel, hogy a GYES akkor szolgálati idő, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Részlet a válaszából: […] ...időként kell figyelembe venni az 1998. január1-jét megelőző időszakban folyósított gyermekgondozási segély időtartamát.Tehát az 1979. július 1-jétől 1981. március 27-ig passzív jogon kapottgyermekgondozási segély időtartama a nyugellátásnál szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőlegszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni [Tbj-tv. 4. § k) 1. pont].– A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó utána 19. § (1) bekezdésében meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.
Kapcsolódó címkék:      

Evás főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a minimum-járulékalapról szóló rendelkezéseket az evás főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében, tekintettel arra, hogy ebben a körben bevétel van és nem jövedelem? Levonhatja-e a költségeit a vállalkozó a jövedelem kiszámításánál? Szólhat-e bármilyen összegről a havi bevallás, attól függően, hogy mennyi a jövedelem? Mit jelent az, hogy a Tbj-tv. 29. §-a 2007. április 1-jétől hatályos?
Részlet a válaszából: […] ...a végén, tehát az egyértelműen megválaszolhatókérdéssel: a Tbj-tv. 29/A. § (2) bekezdése 2007. április 1-jétől mindössze egyutalással – a 29. § (4) és (5) bekezdése mellett a (8) bekezdésre történőutalással – egészült ki, melyből adódóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.
Kapcsolódó címkék:        

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2006. január 1-jétől teljesen megváltozott az Eho-tv. 3. § (2) bekezdése. Helyesen értelmezzük-e, hogy a változás értelmében csak a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogcímek után kell 11 százalékos ehót fizetni, minden más esetben 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...felvetésének első felével egyetértünk. Valóban azEho-tv. 3. § (1) bekezdése tételesen felsorolja azokat a juttatásokat, melyekalapját képezik a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulásnak, feltéve hogy azadott juttatást– a Tbj-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.
Kapcsolódó címkék:    

Eho maximumának kiszámítása

Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
Részlet a válaszából: […] ...osztalék után e határösszegig történt megfizetés esetén a 2007. évbenmegszerzett, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után a 14 százalékosmértékű százalékos egészségügyi hozzájárulást a 450 000 forintos határratekintettel már csak maximum 50 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.
Kapcsolódó címkék:  

Általános iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Szükséges-e a szülő vagy az iskola engedélye abban az esetben, ha egy cég a nyári szünetben 1 hónapig egy 13 éves tanulót szeretne foglalkoztatni, napi 8 órás munkaidőben minimálbérért? Milyen járulékokat kell levonni a béréből, illetve meg kell-e fizetni a tételes ehót? Kötelező-e belépnie valamelyik magánnyugdíjpénztárba?
Részlet a válaszából: […] ...olvasónkat ki kell ábrándítanunk, mivel 13 éves korúgyermek foglalkoztatását a magyar munkaügyi szabályok csak szigorúankorlátozottan teszik lehetővé. Így az ilyen korú gyermek csak a gyámhatóságengedélye alapján, kizárólag a külön jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
413
414
415
…
541