359. Társadalombiztosítási Levelek / 2019. június 11.
TARTALOM

Elhalaszthatja a munkáltató a munkavállalói bérének kifizetését abban az esetben, ha átmenetileg fizetésképtelenné vált, de 2-3 hónap múlva előreláthatólag nagyobb összegű bevételt realizál, amelyből valamennyi tartozását és a munkabéreket is ki tudja fizetni? Kell valamilyen írásbeli megállapodást kötni a munkavállalókkal ebben az esetben? Bevallhatja és fizetheti utólag, a kifizetés időpontjában a munkabéreket terhelő közterheket a cég annak érdekében, hogy ne veszítse el a köztartozásmentes adózói státuszát, vagy a bérek számfejtését és a közterhek bejelentését mindenképpen az esedékesség időpontjában kell megtenni? A munkáltató zavartalan működéséhez nagyon fontos, hogy szerepeljen a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Alkalmazhatók a kedvezőbb szabályok az iskolaszövetkezet azon tagjai esetében, akik júniusban érettségi vizsgát tesznek?

Helyesen járt el a közterhek megállapítása során az a magyarországi kft., amely a német-országi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített alapbére után fizeti meg Magyarországon a járulékokat, a németországi fióktelep által juttatott jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően? Ebben az esetben meg kell fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon?

Kell szociális hozzájárulási adót fizetnie egy adószámos magánszemélynek, aki falusi turizmus keretén belül magánszálláshely-szolgáltatást végez, és önálló tevékenységből származó bevételéből 10 százalék költséghányad figyelembevételével állapítja meg a jövedelmét, vagy alkalmazható erre az esetre az ingatlan-bérbeadásra vonatkozó adómentesség?

Érvényesítheti a tagi jövedelme után bevallott nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezményként a családi adókedvezményből fennmaradó részt egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó, aki a gyermekei utáni családi adókedvezményt nem tudja maradéktalanul igénybe venni az összevont adóalapba tartozó jövedelme alapján?

Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?

Milyen közterheket kell megfizetni a 2 fő külföldi munkavállaló részére bérelt lakás költségként elszámolt bérleti díja után? Változik az adójogi megítélés abban az esetben, ha a dolgozók a munkájuk nagy részét is a lakásban végzik?

25 ezer forint vagy 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaság beltagjaként megfizeti a minimumközterheket? Az érintett betéti társasága már évek óta működik, és emellett egy teljesen más tevékenységre kívánja elindítani az egyéni vállalkozását.

Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?

Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.

Elmehet előnyugdíjba egy 1959-ben született személy abban az esetben, ha már 42 éve fizeti a társadalombiztosítási járulékokat? Mire számíthat, ha beadja az igénylését?

Táppénzalapot fog képezni a céges logóval ellátott óra ellenértéke, amelyet egy vállalkozás lojalitási ajándékként ad a munkavállalóinak? A juttatás értéke után – többek között – az egészségbiztosítási járulék is megfizetésre kerül.

Jogosult lehet Magyarországon nyugellátásra egy 1959-ben született, jelenleg Kanadában élő személy, aki iparitanuló- és katonaéveit is beleértve összesen 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Amennyiben igen, akkor hogyan kell igényelnie az ellátást?

Számfejtheti a munkáltató a dolgozó betegszabadságát abban az esetben, ha már másfél hónapja kórházi ápolásban részesül, és a gyógyulásához előreláthatólag még további hosszú kórházi kezelésre van szükség? A munkavállaló eddig még semmilyen igazolást nem hozott a keresőképtelenségéről, de a munkáltató biztosan tudja, hogy beteg és nem szeretné, ha fizetés nélkül maradna.

Hogyan kell eljárni a GYED-ről visszatérő munkavállaló szabadságának kiadása során abban az esetben, ha bejelentette, hogy ismét várandós, és valószínűleg keresőképtelen állományba kerül? Abban az esetben, ha a keresőképtelenség miatt nem tudja igénybe venni a szabadságot, ki kell majd adni a megmaradt napokat akkor, amikor a második gyermeke születése után visszatér dolgozni?

Jogosan utasították el a 18. életévét betöltött autista gyermek fogyatékossági támogatás iránti igényét arra hivatkozással, hogy a szülők családi pótlékban részesülnek utána? Milyen lehetőségek vannak ebben az esetben?

Alkalmazható az Eb-tv. 42/D. §-ának (5) bekezdésében megfogalmazott kedvezményszabály a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya második gyermeke után járó GYED megállapítása során, ha korábban csecsemőgondozási díj helyett szülési szabadság idejére folyósított díjazásban részesült?

Meghosszabbítja a felmondási időt a keresőképtelenség abban az esetben, ha a munkaviszony megszüntetését a munkavállaló kezdeményezte, és a felek 30 napos felmondási időben állapodtak meg? Milyen lehetőségei vannak a foglalkoztatónak abban az esetben, ha utólag kiderül, hogy a munkavállaló ténylegesen nem volt munkára alkalmatlan állapotban, csak annyira megromlott a viszonya a korábbi kollégáival, hogy nem kívánta ledolgozni a felmondási idejét?

A gyermekek hároméves koráig vagy a tankötelessé válásig tart a felmondási tilalom abban az esetben, ha a munkavállaló ikergyermekei születése után fizetés nélküli szabadságot igényelt, és csak a gyermekek tankötelessé válása után akar visszamenni dolgozni? Visszavonhatja a fizetés nélküli szabadság engedélyezését a munkáltató a gyermekek 3. életévének betöltése után, vagy csak a GYES lejártát követően kötelezhető munkavégzésre a dolgozó? Felmondás esetén a végkielégítés számításánál figyelembe kell venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát is?