Lelkész családi járulékkedvezménye

Kérdés: Érvényesíthet családi járulékkedvezményt egy evangélikus lelkész, aki után az egyház a minimálbér alapulvételével megfizeti a nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] A családi járulékkedvezmény a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék terhére érvényesíthető.Ugyanakkor a Tbj-tv. 34. §-ának (6) bekezdése értelmében nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény

Kérdés:

Az apa főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként 80 százalékos költséghányadot alkalmaz, a 2025-ös bevétele 22.890.529 Ft volt, ebből az adóköteles jövedelme 2.833.306 Ft. A bevételeinek eloszlása év közben egyenlőtlen, ezért nem minden hónapra tudta kihasználni a családi járulékkedvezményt. Ezt utólag a 2025-ös adóbevallásban módosíthatja?

Részlet a válaszából: […] A biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelme után fizetendő társadalombiztosítási járulékra érvényesíthet kedvezményt. A járulékkedvezmény a tevékenységéből származó jövedelem adómentes részével egyező nagyságú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A kérdés tulajdonképpen az, hogy mikor, milyen alap figyelembevételével és milyen összeget.Nézzük sorban a közterheket.Az Szja-tv. 29. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi járulékkedvezményt valamilyen módon egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek 2025-ben nem keletkezett szja-köteles jövedelme? A vállalkozó könyvelője úgy tudja, hogy ebben az esetben a kedvezmény nem vehető igénybe, egy másik könyvelő viszont azt a tájékoztatást adta, hogy a bevétel és a költséghányad különbözete után a kedvezmény igénybe vehető.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett esetben családi járulékkedvezmény érvényesítésének lehetősége csak abban az esetben jöhet szóba, amennyiben minimumjárulék fizetésére kötelezett egyéni vállalkozóról van szó, hiszen, ha ez a kötelezettség nem terhelte a vállalkozót, akkor e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Családi járulékkedvezmény hatása az ellátásokra

Kérdés: Egy főfoglalkozású társas vállalkozó a családi kedvezmény megosztása révén családi járulékkedvezmény igénybevételére vált jogosulttá, így teljes egészében mentesül a társadalombiztosítási járulék fizetése alól. Érinti mindez bármilyen formában a majdani társadalombiztosítási ellátását, különös tekintettel a nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben főfoglalkozású, tehát minimumjárulék fizetésére kötelezett vállalkozóról van szó. Vele kapcsolatban mindenféleképpen meg kell jegyeznünk, hogy a családi járulékkedvezmény csak a tényleges kivét vagy – amennyiben átalányadózóról van szó – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés:

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának számításánál figyelmen kívül hagyható az a jövedelem, ami után családi járulékkedvezmény érvényesítése miatt nem kerül sor társadalombiztosítási járulék fizetésére?

Részlet a válaszából: […] A Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátjának (minimálbér 18-szorosa, tehát 2026-ban 18×322.800 = 5.810.400 forint) a számítása során biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címke:

Munkabérletiltás változása 2026. évben

Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. A munkavállaló 2025. december havi bérét nem kapta meg 2025-ben, csak 2026. január 5-én, ami természetesen jogszerű. A bér kifizetésénél a munkáltató nem vette figyelembe a minimálbér növekedését, így a letiltás alól mentes munkabérrész megemelkedését. A munkavállaló a munkáltatói eljárást helytelenítette, és kérte a különbözet utólagos elszámolását. El kell számolnia a munkáltatónak a különbözet összegével, vagy eljárása helyesnek tekinthető?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdés és az arra adható válasz a munkajog és a személyi jövedelemadó rendszerében értelmezhető, és összetettsége következtében a végrehajtás megváltozott szabályozásában is megjelenik.A munkajogban használt, azonban a végrehajtás fogalomrendszerében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címkék:    

Kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottja, táppénzjogosultsága

Kérdés: Milyen jogviszonyban tudná a legkisebb járulékteherrel foglalkoztatni egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kutyakozmetikusként azt az őstermelő hölgyet, akinek az őstermelésből származó bevétele körülbelül évi 600.000 forint? A leendő munkavállaló háromgyermekes édesanya, és egy gyermek után még családi pótlékra jogosult. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatás az őstermelői járulékfizetését? Jogosult lehet 5 nap táppénzre a kisadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztasson.A kutyakozmetikus munkakört munkaviszonyban (jelen esetben részmunkaidős munkaviszonyban) tudja ellátni, amely esetében a tényleges munkabér (de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

A letiltás és a családi kedvezmény

Kérdés:

Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?

Részlet a válaszából: […] A munkabérletiltást érvényesítő munkáltatók körében érthető bizonytalanságot okoz a munkabérletiltásra vonatkozó lényeges, bár látszólag egymásnak ellentmondó két jogszabályhely alkalmazása.Kétségtelen, hogy a jogalkotó a Vht. 63. §-ában arról rendelkezett, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.
Kapcsolódó címkék:  

Letiltás alól mentes jövedelem

Kérdés: A munkáltatói munkabérletiltásban 2025. július 1. napjától életbe lépő változás, hogy letiltás alól mentes jogcímnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege. Mit kell érteni családi kedvezmény nettó összege alatt? Ez magában foglalja a Tbj-tv. szerinti járulékkedvezményt is? Miként különül el egymástól a levonásmentes munkabér és a letiltásmentes jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A végrehajtási eljárás és azon belül a munkabérletiltás szabályozását hosszú időn keresztül szociális szempontokra visszavezethető kritika illette a levonásmentes munkabérrész öregségi nyugdíjminimumhoz való változatlan illeszkedése miatt.A végrehajtási eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
5