208. Társadalombiztosítási Levelek / 2011. november 22.
TARTALOM

Milyen törvények szabályozzák a munkaruha juttatásának feltételeit? Valóban nem fizethető semmilyen munkaruha adómentesen az adminisztratív alkalmazottaknak? Melyek az adóköteles és melyek az adómentes munkaruhák? Milyen adókat kell megfizetni a juttatások után, milyen tartalmú számlák számolhatók el költségként, illetve milyen módon kell nyilvántartani ezt a juttatást?

Adható-e adómentesen a 9 forint/kilométer összegű költségtérítés annak a munkavállalónak, akinek az állandó lakcíme és a munkavégzés helye között kb. 200 km a távolság, ezért csak hétvégén utazik haza saját gépkocsijával?

Érvényes-e 2011-ben is a Társadalombiztosítási Levelek 102. számában megjelent 1748. kérdésre adott válasz a Magyarországra kirendelt külföldi munkavállaló lakásbérletére vonatkozóan? Kell-e valamilyen adót és járulékot fizetni egy Olaszországban biztosított munkavállaló után, akinek magyarországi kirendelésének idején a cég a munkájához kapcsolódó üzleti utazásainak költségeit téríti meg számlák alapján, valamint a számára bérelt lakás bérleti díját fizeti? A munkavállaló cégautót használt, amelynek az adóját megfizeti a foglalkoztató.

Milyen igazolásokat kell bekérni attól a szerb állampolgárságú munkavállalótól, akit egy magyar cég megbízási jogviszonyban kíván foglalkoztatni? A munkavállaló állandó lakóhelye Szerbiában van, és a munkavégzés helye is kizárólag Szerbia, üzletkötői munkakörben, a kapcsolattartás és a teljesítményelszámolás interneten történik, a megbízási díjat bankszámlára történő átutalással egyenlítik ki. A dolgozó más jogviszonnyal nem rendelkezik, a megbízási szerződést a magyar jog szabályai szerint kötik meg. Milyen járulékokat kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után, illetve melyik ország társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni, Magyarországon biztosított lesz-e?

Elszámolhat-e év végén, december hónapban jövedelemkivétet a tárgyév során megfizetett járulékalap összegéig (1 128 000 forint) egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja, akik után havonta megfizetésre kerül a garantált bérminimum alapján a társadalombiztosítási járulék? A vállalkozók év közben nem számolnak el jövedelemkivétet. Elegendő-e ebben az esetben az szja-fizetés, vagy a kifizetés hónapjában a kivét teljes összege után meg kell fizetni a járulékokat is?

A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell-e megfizetnie az egészségügyi és a szociális szférában dolgozók kötelező hepatitis B elleni oltását, amelynek meglétét az ÁNTSZ ellenőrzi? Amennyiben a munkáltatót terhelik ezek a költségek, milyen közterheket kell megfizetni ez után, hogyan kell nyilvántartani, kinek a nevére és kivel kell felíratni az oltásokat? Milyen előírások vonatkoznak a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat által előírt szakvizsgálatok költségeire? Kötelező-e fizetnie őket a munkáltatónak, és keletkezik-e ezek után valamilyen adófizetési kötelezettség?

Adhat-e utólag bérjutalmat a munkáltató egy volt munkavállalójának, aki 2011. évben nyugdíjba vonult? Amennyiben igen, milyen járulékvonzata van a kifizetésnek, illetve hogyan kell a NAV-nak az adatszolgáltatást teljesíteni?

Érdemes-e elmennie 2011. december 30-án korengedményes nyugdíjba annak az 58 éves munkavállalónak, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és a munkáltatója felajánlotta neki ezt a lehetőséget?

Élhet-e a nyugdíjrögzítés lehetőségével egy 1952. október 23-án született, jelenleg iskolaigazgatóként dolgozó személy, aki már rendelkezik 40 év szolgálati idővel? Lesz-e lehetősége a következő években az előrehozott nyugdíj lehetőségét igénybe venni? Negatívan érintik-e a 2012. évi törvényi változások a nyugdíj összegét, ha az idei évben még nem kívánja igénybe venni az ellátást? Van-e realitása annak a tervezetnek, hogy aki nem veszi igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, annak az utolsó 10 évét súlyozottan számítják majd?

Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha nem szünteti meg egy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló munkavállaló megbízási jogviszonyát, csak módosítja? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló a nyugdíj megállapításának napján nem állhat biztosítási jogviszonyban, a megbízási díjat "0" forintra módosítanák, így a foglalkoztatott nem minősülne biztosítottnak.

Felülvizsgálhatják-e visszamenőleg annak a nyugdíjasnak a jogosultságát, aki 1987-ben Németországba távozott, ahol azonnal megkapta a német állampolgárságot, állandó lakcímmel, és havi 800 euró nyugdíjra vált jogosulttá, amelyet most 600-ra csökkentettek, mert kiderült, hogy megmaradt a magyar állampolgársága is, Magyarországon ideiglenes lakcímmel rendelkezik, és havi 50 000 forint nyugellátásban részesül? Érvényes-e ebben az esetben is az 5 éves elévülési idő? Visszakérheti-e a hatóság az esetleg jogtalanul felvett ellátást?

Mióta nem minősül szolgálati időnek a fizetés nélküli szabadság időtartama? Egy munkavállaló beadta az igényét előrehozott öregségi nyugdíjra, de ezt az időtartamot nem vették figyelembe a szolgálati idő számítása során.